Érdemes ellenőrizni a nyeregmagasságot is. Rendellenes zaj menet közben: A bicikli az a szerkezet, ami csak zörgésre hajlamos alkatrészekből áll, így a zajoknak ezer oka lehet. A legjellemzőbb a sárhányók és a csomagtartó zörgése. Húzzuk meg a csavarokat. Ha a zörgés marad, figyeljük meg, hogy csak tekerés közben hallunk zajt, vagy gurulásnál is, mert ez fontos információ a szerelőnek. Egyszerűbb esetben a hajtókar ér hozzá a váltóhoz, vagy nyolcas van a kerékben. Mielőtt nagy lendülettel belevetnénk magunkat a forgalomba, tegyünk pár perces próbakört valami biztonságos helyen. Imitáljunk gyors megállást, hogy lássuk, fognak-e a fékek, és tudjuk, mekkora a fékút. Figyeljünk, hogy nem hallunk-e gyanús kattogást, és tudunk-e váltani. Ellenőrizzük, hogy világítanak-e a lámpáink. Menjünk szerelőhöz, ha: - oldalirányba kotyog a kerék. Ez nagyobb hibát is jelenthet. - az első féket behúzva előre, hátra elmozdul a kormány. Ha szerencsénk van, kilazult a kormánycsapágy, és csak meg kell húzni.
Gyorsításkor a kerék súlya, pontosabban tömege, sokkal többet számít, mint a kerékpár (a kerékpárossal együtt számított) nem forgó, csupán haladó mozgást végző része. Ennek oka kettős. Egyrészt a kereket fel kell gyorsítani az adott egyenes vonalú haladási sebességre, másrészt ráadásul fel is kell pörgetni egy nagyobb fordulatszámra. Az egyik mozgásnak ellene hat a kerék tehetetlen tömege, a másiknak pedig a tehetetlenségi nyomatéka, amely függ a kerék tömegétől (ezzel egyenesen arányos) és a sugarától (ezzel meg négyzetesen arányos). Ez azt jelenti, hogy (ha úgy tételezzük fel, hogy nincs kerékagy és küllő, csak a kerületi rész van, tehát a felni és a gumi), akkor egy kétszer olyan nehéz kereket kétszer olyan nehéz felpörgetni, de egy azonos súlyú, ám kétszer akkora átmérőjű kereket négyszer olyan nehéz. Egy "ökölszabály" szerint egy kilónyi súlynyereség a kerekeken annyit számít, mint három kilós könnyítés a bicikli nem forgó részein. Ha számít a kerékpár gyorsulóképessége, akkor általában súlycsökkentésre kell törekedni, de különösen arra, hogy kis tehetetlenségi nyomatékúak legyenek a kerekek.
Ez jól jöhet, ha bele akarsz taposni a pedálokba, hogy utolérd a mezőnyt, vagy kitörj belőle. Ha állandó sebességgel haladsz, nyilvánvalóvá válnak a szélesebb gumik előnyei. Lényegesen kényelmesebbek, energiát takaríthatsz meg velük. Újabban még a profik is kezdik felfedezni maguknak a szélesebb gumikat. A leggyakrabban alkalmazott szélesség a 23 mm, sok kerékpáros, köztük profi versenyzők is, a 24 vagy 25 mm-es szélességet választja mostanában. Tapadás vagy tartósság? A gumi viselkedését a keverék is befolyásolja, amelyből készül. A puhább keverékek tapadása jobb, ezért jobban simulnak az útra. Viszont sajnos gyorsabban kopnak el, és ezért gyakrabban kell cserélni őket. Manapság az országúti gumikat különböző keverékekből készítik, hogy jó körkerületet, kanyarodási tapadást és hosszú élettartamot érjenek el. Minden gumihoz tartozik egy meghatározott szövetsűrűség (TPI) érték, amely a szálak sűrűségét jelzi külső gerincén. Minél nagyobb ez a sűrűség, annál jobb minőségű a gumi. Ilyen esetben alacsony a gördülési ellenállás, jó az irányíthatóság és jobban ellenáll a defekteknek.