A rendeltetésmódosítás – azaz pl. korábban lakásként funkcionáló építmény kereskedelmi rendeltetésűre változtatása – esetkörét még egyszerűen lehet értelmezni. A második és harmadik pontban felsorolt esetkörök értelmezéséhez viszont az építési szabályozás fogalmainak alaposabb ismerete szükséges. Dr. Szűcs László ügyvéd PricewaterhouseCoopers Legal Mivel az "átalakítás" fogalmát az építési szabályok "térfogatot nem növelő építési tevékenységnek" definiálják, és mivel minden bővítés egyben építésiengedély-köteles, ezért a négyszáz négyzetméter feletti üzletbővítésekhez továbbra is be kell szerezni a korábbi "Plázastop-törvény" szerinti építési engedélyt. Ezek a bővítések tehát nem minősülnek olyan átalakításnak, amelyhez rendeltetésmódosítási engedély szükséges. Rendeltetésmódosítási engedély kell azonban az olyan galéria kialakításához vagy helyiség-egybenyitásokhoz, amelyek nem építésiengedély-kötelesek, ha ezek eredményeképpen az alapterület meghaladja a négyszáz négyzetmétert. A harmadik esetkör azokra az átalakításokra vonatkozik, mikor az üzlet területe már meghaladja a négyszáz négyzetméter területet, és a kereskedő azon szeretne átalakítást végezni.
cikk (1) bekezdésével. [2] 2. Az indítványozó felperesként vett részt egy építésügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben. A per alapjául szolgáló építéshatósági eljárásban egy közös tulajdonban álló ingatlan egyik tulajdonostársa (B. D. ) bontási engedélyt kért a közös tulajdonban álló társasház-ingatlan saját külön tulajdonában álló épületrészeire, mely bontási munkák azonban a társasháznak a közös tulajdonban álló tartószerkezeti elemeit is érintik, úgy azonban, hogy ez utóbbiak bontása nem történne meg. A későbbi indítványozó felperes ügyfélként kérte a bontási engedélyről szóló elsőfokú építéshatósági (jegyzői) határozat hatályon kívül helyezését; a másodfokú hatóság (a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal) azonban a fellebbezést elutasította, és az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta. [3] Az indítványozó ezt követően a jogerős közigazgatási határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.