A székelés közben tapasztalt vérzés általában rémületet kelt a betegben, és már a legrosszabbra gondol. Nem árt tudni, hogy a nyálkás-véres hasmenés csak az esetek kisebb részében tekinthető daganatos betegség tünetének. Az alábbiakban arról olvashat, hogy a gyakran riadalmat keltő nyálkás-véres székletürítés észlelése esetén mi a teendő. Míg a nem-gyulladásos eredetű heveny vizes hasmenés leggyakrabban önmagától elmúlik anélkül, hogy speciális kezelést igényelne, nyálkás-véres hasmenés esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni. Ilyen tünetet okozhatnak láz, hasi görcs, végbéltáji feszítő fájdalom mellett a dizenteriform hasmenést keltő kórokozók is, melyek pontos meghatározása legalább középsúlyos hasmenés esetén, vagy a veszélyeztetett betegcsoportban a széklet mikrobiológiai vizsgálatát teszi szükségessé. A vér megjelenése a székletben rendszerint riadalmat kelt a betegekben, és különösen elhúzódó panaszok esetén előbb-utóbb orvoshoz irányítja őket. A mikrobiológiai vizsgálatok negatív eredménye indokolttá teszi a részletes belgyógyászati-gasztroenterológiai-proktológiai kivizsgálást.
A véres széklet csecsemőknél mindig ijesztő jelenség. Fontos, hogy amikor a pelenkán vért, vagy véres székletet lát a szülő és orvoshoz viszi a gyermeket, vigye magával a pelenkát is. A széklet és a vér aránya, keveredése, színe ugyanis nagy segítséget nyújthat a diagnózishoz. Fiatal újszülött korban (1 hónapos korig) a véres székletet a K- vitamin hiánya is okozhatja, ezért is fontos, hogy a kizárólag anyatejes táplálásban részesülő babák kapják a K-vitamint. Erre a véres székletre jellemző, hogy a K-vitamin pótlására a tünetek gyorsan megszűnnek. Emellett ebben a korban is előfordulhat – csakúgy, mint a későbbi csecsemő korban – a bélfertőzés okozta véres széklet. Ilyenkor a széklet egyéb jellemzői is kórosak, hasmenést észlelünk, a gyermek lázas lehet, vagy más tünetek teszik egyértelművé a diagnózist. Tehéntej-allergia esetén is megjelenhet a véres nyálka a székletben, ilyenkor ezt el kell különíteni a fertőzéses eredettől. Van egy jellegzetes, csecsemőkorban előforduló betegség, az invaginatio vagy bélösszecsúszás.
Kockázati tényezői között olyan hétköznapi dolgok szerepelnek, mint amilyen a rostszegény és zsírban gazdag étrend, a vastagbélgyulladás, valamint a családban már korábban előfordult vastag-, illetve végbélrák.
A véres hasmenés ijesztő jelenség, amelyet valóban komolyan kell venni mind az orvos, mind a beteg részéről, ugyanis akár rosszindulatú elváltozás is lehet a háttérben. Egyes fertőző ágensek állhatnak a háttérben, ezért széklettenyésztés elvégzése indokolt, például az Escherichia coli enterohaemorrhagiás törzse okozhat véres hasmenést, ezen kívül salmonellosisban, Campylobacter, Shigella, stb. fertőzésben is látható. A véres hasmenés jelentkezhet gyulladásos bélbetegségekben, úgymint colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. A vérzést hasi görcsök kísérik, diagnózisát a vastagbéltükrözés során elvégzett szövettani vizsgálat jelenti. Ha gyanú van ezen gyulladásos bélbetegségek valamelyikére, elsőként akkor is széklettenyésztést kell végezni. A vastagbél daganatai is jelentkezhetnek véres széklet, ezen belül véres hasmenés formájában. A leszálló vastagbél daganataira jellegzetes a hasmenés és a székrekedés váltakozása, ugyanis a bél lumenét szűkítő daganat akadályozza a széklet távozását, így székrekedést vált ki, majd a pangó béltartalom felhígul, s így már át tud haladni, és heveny hasmenés formájában kiürül.
A rektális digitális vizsgálatot is magába foglaló fizikális vizsgálatot és a teljes laborvizsgálatot hasi ultrahang követi, majd sor kerül a kolonoszkópos analízisre. Nyálkás-véres székürítést okozhat például a végbél különböző okokból történő berepedése (aranyér, fisszura, fisztula), mely gyakran székeléskor érzett éles fájdalmat okoz. A végbél előesése, vagy előboltosulása szintén okozhatja a széklet normálistól eltérő formáját. Az ilyen tünetek miatt végzett kolonoszkópia során számos esetben colitis ulcerosa jelenléte állapítható meg. A kórkép genetikailag fogékony egyénekben különböző – csak részben ismert – tényezők hatására alakul ki, és a vastagbelet szakaszosan érintő, felszínes gyulladás képében jelentkezik, mely speciális kezelést és gasztroenterológiai terápiát igényel. A nyálkás-véres hasmenés leggyakrabban fiatal felnőttkorban és időskorban jelentkezik. Elsősorban közép-időskorú betegeken elvégzett kolonoszkópia során derülhet fény a vastagbél daganatos megbetegedésére, mely stádiumtól függően speciális sebészeti-onkológiai ellátást igényel.
A vastagbélrák szűrésére alkalmazott a három különböző alkalommal a székletből elvégzett székletvér-teszt, de ennek érzékenysége nem 100%-os, a teljes biztonsággal elvégzett szűrés az andoszkópia.