Az Országgyűlés 2019. július 12-én szavazta meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény legújabb módosítását. Tekintsük át, melyek a legfontosabb változások! Az Országgyűlés 2019. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) legújabb módosítását. Tekintsük át, melyek a legfontosabb változások! A tanulók védelmének szigorítása A fentiek alapján a köznevelésről szóló törvény 3.
Az egyik fontos változás, hogy a korábbi ötéves kor helyett legkésőbb a gyerek. Ismert, a PSZ szeptemberi béremelést, minimálbérhez kötött vetítési alapot. A tervek szerint ma szavaznak a parlamentben a köznevelési törvény Semjén Zsolt. Pedig a tervezett változások az óvodás vagy iskolás korú gyermeket nevelő. A felnőttoktatást érintő változások a nemzeti köznevelési törvényben és a. Címkék: egyéni munkarend, köznevelési törvény, magántanuló, óvoda, parlament. Tüntetés volt a köznevelési törvény módosítása ellen Budapesten, a szervezők bejelentették: szeptember 13-ra diáksztrájkot. Nem tudtak felkészülni a változásokra az iskolák, a PSZ-nél is. Mint ismert, a törvény módosítása ellen korábban szakmai és civil. Hozzátette: szeptember 22-én kongresszusa lesz a PSZ-nek. Postást játszik az Oktatási Hivatal. Az esetek többségében nem tud önálló szakmai döntést hozni az Oktatási Hivatal (OH) a gyermekek iskolahalasztására. A most elfogadott törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor.
A Javaslat jelenleg zárószavazás előtti módosító javaslatról történő döntésre vár, amire az Országgyűlés pénteki, július 12-ei napján kerül sor, a zárószavazással együtt. A Törvényalkotási bizottság által előterjesztett összegző módosító javaslat (hasonlóan a zárószavazás előtti módosító javaslathoz és a zárószavazást előkészítő módosító javaslathoz) az elemzett részeket érdemben nem érinti. Kapcsolódó cikkek: Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után 2020. július 3. Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a polgári eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük. Átmeneti időszak – Eltérő foglalkoztatási szabályok különböző foglalkoztatási formákban 2020. július 1. Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. Mai írásunkban a törvénynek a munka világára vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.
Természettudományi mérés jöhet Azt már a Magyar Nemzet vette észre a köznevelési törvény módosító csomagjában, hogy 2021-től a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán kötelező pedagógiai méréseket a szövegértési és matematikai eszköztudáson kívül 2021-től a természettudományokra is ki fogják terjeszteni. Lazíthatnak a tanárok foglalkoztatási szabályain A Népszava azt írja, a módosító csomagban van egy olyan javaslat, amely a diplomájukat kiváltani nem tudó pedagógushallgatókat segíti munkához: gyakornoki besorolással taníthatnak az olyan tanárok, akiket már csak a nyelvvizsga hiánya választ el a diploma megszerzésétől. Az így felvett tanárokat a gyakornoki idő határáig tudják foglalkoztatni, ha addig sem szerzik meg a nyelvvizsgákat, akkor munkaviszonyuk véget ér. A diploma nélkül dolgozó személyt "az általa betöltött pedagógus-munkakörhöz előírt, megszerzendő végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni" - vagyis diplomás besorolást és bért kap. Fontos változás az is, hogy az óraadó tanárok nem heti 10, hanem 14 órában taníthatnának – ez a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatására is hatással lesz.
Magántanuló helyett egyéni munkarend Lényeges változás, hogy a Javaslat megszünteti a magántanulói jogállást, és helyébe az engedélyező szerv által engedélyezett egyéni munkarendet lépteti. Az új szabályok szerint az engedély akkor adható meg, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös. Eljárása során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. Megszorításként jelenik meg a Javaslatban, hogy ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét. A döntés ellen itt is a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet közigazgatási pert indítani, és ebben a perben sem változtathatja meg a bíróság a felmentést engedélyező szerv döntését.
A jelenleg hatályos szabályok szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A megújuló szabályok már a kihirdetését követő 8. napon hatályba is lépnek, és átmenti rendelkezés hiányában a hatálybalépéskor egyből alkalmazandóak lesznek. 2020. január 1-jétől a felmentés már nem a jegyző, hanem a Kormány rendeletében kijelölt felmentést engedélyező szerv engedélyezheti. Döntése ellen a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet majd közigazgatási pert indítani, de fontos megkötés, hogy a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egyegy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett" - olvasható a javaslatban. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat. Megszűnhet a magántanulói státusz "Mivel össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek, a javaslat kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek a 2020/21-es tanévtől, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös" – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében. A legfontosabb változás, hogy a jövőben nem az iskolaigazgatók, hanem egy állami szerv fogja engedélyezni az egyéni munkarendet. A változás érintheti a tanulócsoportok működését, az ilyen formában tanuló diákok hivatalosan ugyanis magántanulók. Az Index szerint emellett a változás jelentheti annak a káros gyakorlatnak a megszüntetését is, hogy az igazgatók egy része a problémás, nehezen kezelhető gyerekeket a magántanulói státusz használatával "vették ki" az osztályközösségekből.