A technika fejlődésével egyre gyakoribb, hogy a felek jognyilatkozataikat nem hagyományos módon papír alapon, hanem elektronikus úton teszik meg. Kérdés, hogy a munkajog ezt mikor tekinti érvényesnek. A munkajogban főszabály szerint a nyilatkozatokat úgymond alaki kötöttség nélkül, vagyis akár szóban is meg lehet tenni. Ellenben bizonyos nagy jelentőséggel bíró nyilatkozatok esetében (ilyen például a munkaszerződés, valamint a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozatok, vagyis a felmondás és a közös megegyezés) megköveteli az írásbeliséget. Azonban nem egyértelmű, hogy mit értünk írásbeliség alatt. Írásbelinek minősül-e egy e-mail vagy egy sms? A Munka Törvénykönyve szerint az elektronikus dokumentumok esetében az írásbeliség feltételei az alábbiak: tartalma változatlan formában visszaidézhető legyen, a nyilatkozattevő azonosítására alkalmas legyen, a jognyilatkozat megtételének időpontja azonosítható legyen. Eltérő gyakorlat alakult ki azzal kapcsolatosan, hogy az elektronikus dokumentum mikor alkalmas a nyilatkozattevő azonosítására.
Az e-mailen túl jóval "kötetlenebb" közlési formák is eleget tudnak tenni az Mt. -ben szereplő fogalomnak, így például akár egy közösségi oldalon küldött üzenet, vagy éppen egy SMS is alkalmas lehet – elméletileg – arra, hogy abban felmondást közöljünk. Egy közösségi oldalon küldött üzenet ugyanis szintén alkalmas a közlés időpontjának, valamint a küldő személyének beazonosítására (az oldalon lévő profilhoz is csak jelszóval lehet hozzáférni, és egyértelműen azonosítja a nyilatkozatot tevő felet). A nyilatkozat tartalma pedig az oldal üzemeltetőjének szerverein biztosan hozzáférhető, még akkor is, ha azt a felek egyike esetleg törölte. Az SMS-ek esetében már lényegesen több kérdőjel merülhet fel a küldő személyének beazonosítása során, különösen akkor, ha az nem a másik fél által is ismert számról érkezik, de elméletileg valamennyi feltétel teljesülhet ilyen formában is. Nem vitatható, hogy a fenti közlési formák esetében a jogszabályi feltételek valamennyi esetben megkerülhetőek. Így például a munkavállaló vagy éppen a munkáltató jelszava ellopható, a felhasználói fiók feltörhető, de ez – végeredményében – nem különbözik lényegesen attól, mintha valakinek a nevével visszaélve jogosulatlanul írnánk alá egy jognyilatkozatot és adnánk azt postára.
Azaz, önmagában a visszaélés elméleti lehetősége nem jelenti azt, hogy a közlési forma nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak. Csupán arról van szó, hogy míg egy papír alapú dokumentum esetén írásszakértő állapítja meg az aláírás hitelességét, addig elektronikus dokumentumok esetében azt informatikai szakemberek fogják megtenni. Természetesen a bírói gyakorlatra vár annak a meghatározása, hogy mely közlési formákat és milyen feltételek mellett fogad el kétséget kizáróan elektronikus dokumentumként. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy a Kúria joggyakorlat elemző csoportja által készített átfogó jelentés alapján a bíróságok előtt még nem jelent meg az elektronikus dokumentum a jogviszonyok megszüntetése során, azaz a felek elsősorban továbbra is a hagyományos közlési formákat részesítik előnyben – vagy pedig nem kezdeményeznek jogvitát az elektronikus úton történő közlésre tekintettel. A magunk részéről a felmondások közlése esetében mind a munkáltatók, mind a munkavállalók oldaláról azt javasoljuk, hogy arra elsősorban az e-mailt használják, mégpedig olyan e-mail címmel, ami a másik fél számára egyértelműen ismert.
A törvénymódosítási tervezet a későbbi jogviták elkerülése érdekében a legfontosabb munkajogi dokumentumok esetében megköveteli, hogy a munkáltató 5 napon belül papír alapon is adja át azokat a munkavállalónak. Tehát a munkáltató jogszerűen felmondhat e-mailben vagy sms-ben a munkavállalónak, azonban 5 napon belül ezt papír alapon is meg kell erősítenie. A későbbi papír alapú átadás az alábbi dokumentumok esetében kötelező: munkaszerződés munkaszerződés módosítás munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat (felmondás…) Dencsi Tibor Jogi szakokleveles közgazdász Cégadatok Balance Kft Bejegyezve 1990-ben ám: 01-09-068180 Adószám: 10377064-2-43 1119 Bp, Fehérvári út 44. 203-4405, 209-5568, 209-6448 Follow @Balance_Kft Kedvelje Facebook oldalunkat! Kedvelje/kövesse facebook oldalunkat, hogy Önhöz is eljussanak munkaügyi és pénzügyi tanácsaink! Ajánlatkérés Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken! Ügyfélkapu Az Ügyfélkapu csak Chrome böngészővel használható.
A jelenlegi szabályozás nem ad megnyugtató választ, így a bíróság legfeljebb esetről esetre, a konkrét körülmények alapján foglalhat állást az elektronikus úton tett nyilatkozatok írásbelivel egyező minőségéről. A félreértések elkerülése és az utólagos bizonyíthatóság érdekében a D. A. S. JogSzerviz szakértője a papíralapú írásbeli forma megtartását javasolja. A Munka törvénykönyve szerint az elektronikus úton tett nyilatkozatok akkor tekinthetők írásbelinek, ha azokból megállapítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozattétel időpontja, valamint alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésre. Ezek a kitételek nem teljesen egyértelműek, így nem alakult ki egységes álláspont abban a tekintetben, hogy milyen elektronikus iratokat tekinthetünk írásbelinek – mutatott rá dr. Heinrich Renáta. Számos kérdés merül fel A jogászok egy része úgy véli, a fenti követelményeknek csak a minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott iratok felelhetnek meg. Noha azok kétségtelenül kielégítenék a hármas feltételrendszert, és a vonatkozó jogszabályok nem utalnak arra, hogy ez lenne a konkrét követelmény, a jogalkotó szándéka pedig az alakiságok egyszerűsítése volt.
Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló szabadságát tölti, s ez idő alatt közölnek vele felmondást? Lehet-e ilyenkor kötelezettsége egyáltalán követni munkahelyi levelezését, s ha igen, milyen gyakran? Mi történik akkor, ha nem is a munkahelyi, hanem a privát e-mail címére történik a kézbesítés? Forrás: Getty Images/iStockphoto/serg3d/Serg3d Amennyiben a munkavállalónak van olyan sejtése, hogy a munkáltató meg kívánja szüntetni a fennálló jogviszonyt, elodázhatja-e ennek hatályosulását a végtelenségig azzal, hogy egyszerűen ignorálja, nem nyitja meg a felmondást tartalmazó iratot? Egy sor olyan kérdés, melyre a jelenlegi szabályozás nem ad megnyugtató választ, így a bíróság legfeljebb esetről esetre, a konkrét körülmények alapján foglalhat állást az elektronikus úton tett nyilatkozatok írásbelivel egyező minőségéről. A félreértések elkerülése és az utólagos bizonyíthatóság érdekében egyelőre javasolt a papíralapú írásbeli forma megtartása – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.
Azaz, az írásbeliségnek nem feltétele az elektronikus aláírás, sőt, ha a jogszabályi rendelkezést szó szerint értelmezzük, annál lényegesen kötetlenebb formákat is találhatunk, amelyek megfelelőek lehetnek. Kézenfekvőnek tűnik, hogy az e-mail elektronikus dokumentumnak minősül, a benne foglalt tartalom visszaidézhető, a küldő személye és nyilatkozat közlésének időpontja (az az időpont, amikor a dokumentum hozzáférhetővé válik) egyértelműen beazonosítható. A küldő személyét egyértelműen beazonosíthatja a felek által ismert e-mail cím (akár hivatali, akár privát címről legyen is szó), a hozzáférhetővé válás időpontját a levelezést bonyolító szolgáltatók napló bejegyzései igazolják, a tartalom pedig a fogadó fél által nem módosítható. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az e-mailben történő közlésnek és így az írásbeliségnek nem feltétele, hogy a jognyilatkozat papír alapon is elkészüljön és az arról készített fotó vagy szkennelt dokumentum kerüljön a másik fél részére megküldésre, hiszen az elektronikus dokumentum lényege éppen az, hogy maga az e-mail szövege is tartalmazhatja a felmondást.
Kérjük, hogy a belépéshez használjon Chrome böngészőt.
Az Mt. főszabálya ugyan az alaki kötöttségtől mentesség, ugyanakkor a legfontosabb jognyilatkozatokat – a munkavállalók védelmében – kötelező a feleknek írásba foglalnia. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a jogviszony megszüntetése, hiszen az írásba foglalás elmaradása önmagában már jogellenessé teszi a felmondást, tekintet nélkül arra, hogy melyik fél mulasztotta el azt – írja a. Az írásbeliség fogalmát a jogalkotó kibővítette az elektronikus dokumentummal. Eszerint írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor. A fenti fogalomból akár az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény re és a minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumokra is asszociálhatnánk, azonban a jogszabály szövege semmilyen formában nem utal arra, hogy kizárólag az ilyen dokumentumokat fogadná el elektronikus dokumentumnak.
A közösségi oldalakat és SMS-eket pedig inkább a kisebb jelentőségű nyilatkozatok megtételére vegyék csak igénybe. Forrs: