Az adóhivatal weboldalán elérhetőek a mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózására vonatkozó idei szabályok. A NAK az őstermelőkre vonatkozó, adózásukkal, biztosítottságukkal, járulékfizetési kötelezettségeikkel kapcsolatos megkeresésekre hivatalos állásfoglalást, tájékoztatást nem ad. Az őstermelői tevékenység szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28. ) kormányrendelet határozza meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján elérhető az új, frissített "Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2017. " című információs füzet, amely a legfontosabb fogalmakat és az idei adózási, elszámolási szabályokat tartalmazza. A NAK az őstermelőkre vonatkozó, adózásukkal, biztosítottságukkal, járulékfizetési kötelezettségeikkel kapcsolatos megkeresésekre hivatalos állásfoglalást, tájékoztatást nem ad. Az ezekben az esetekben felmerülő kérdéseket, ügyfélmegkereséseket továbbra is a NAV-hoz kell továbbítani, ebben a NAK kollégái az ügyfélnek segíthetnek, útbaigazítást adhatnak.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatosan számos módosítást tartalmaz, amelyek egy része már év közben, 2016-ban hatályba lép. Ezek a változások nem a jövedelem meghatározásával kapcsolatosak, hanem az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározásokat egészítik ki, illetve az őstermelők nyilvántartását és ellenőrzését szabályozzák. Az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározások változása Változás 2016. július 1-jétől, hogy mezőgazdasági őstermelői igazolvány csak abban az esetben váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van a saját gazdasága. Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei – ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is –, a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.
– kérdezte olvasónk. A kérdésben 2018-tól biztosított mezőgazdasági őstermelőről van szó, aki ugyanakkor nem minősül kezdőnek, mivel már 2017-ben is mezőgazdasági őstermelő volt. (Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. ) 4. paragrafusának x) pontja értelmében kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek. ) Tekintve, hogy az említett őstermelő előző évi bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, 2018. évi járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. 30/A paragrafus (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a havi járulékalapja megegyezik a bevétel 20 százalékának az egy tizenketted részével, ami után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell lerónia. (A bevétel számba vétele során figyelembe kell venni az esetlegesen kapott (például földalapú) támogatásokat is. ) A jogszabály nem tartalmaz kitételt arra az esetre, ha a bevétel összege egészen alacsony összegű, vagy éppen nulla forintos.
Ettől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben először benyújtott járulékbevallásában nyilatkozhat a magasabb járulékalap választásáról. Ez a nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóév végéig terjedő időszakra vonatkozik. Az őstermelő természetesen jogosult a családi járulékkedvezmény igénybevételére, ha annak feltételei fennállnak. Az őstermelők a rájuk vonatkozó járulékfizetési szabályok további részleteiről a NAV honlapján elérhető 06. számú aktuális információs füzetből tájékozódhatnak. András Keresetek igazolása a nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során Keresetek igazolása a nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során – 2 Minden, ami a nyugdíjról tudni kell!