Nem Nyelvi Jelek — Foto Jelek Ronaldo
– beszéd és az írás – amelyek közvetítésével a nyelvi kommunikáció megvalósul – Az emberiség története során alakult ki, bár egymástól nagyon távol eső időkben. Mind a beszélt, mind az írott kommunikáció tartalmaz sematikus, formális elemeket is, de ezek a kommunikáció fajtájának megfelelően különböznek egymástól. Ugyancsak különbözőek az egyes kommunikációs módokat kísérő nem verbális elemek is. III. A nyelvi kommunikációt sok szempontból osztályozhatjuk: – a folyamat irányultsága szerint például lehet: 1) egyirányú és 2) kétirányú. Egyirányú a kommunikáció akkor, amikor a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni (pl. költő, író és a művet olvasó, befogadó viszonya; előadás; televíziós adás). Kétirányú abban az esetben, ha a kommunikációs folyamatban részt vevő feladó és címzett időről időre szerepet cserél (pl. beszélgetés, telefonálás, vita). A kétirányú kommunikáció – az esetek többségében – azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is. Így e típuson belül el kell különítenünk az egyenrangú és az egyenlőtlen viszonyt a feladó és a címzett között.
Csak a KÖZGÁZ - Magyar - Nyelvtan - 2. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezései
A nem nyelvi, nem verbális kommunikáció jelei szóban: hangjelek, tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, a külső és a csend. Írásbeli kommunikációban az elrendezés, a margó, a tagolás, a sorok, a sortávolság, a betűköz, a betűtípus, a színek, a keret és a javítások.
- Íves fürdőszoba szekrény magyarul
- Nem nyelvi jelek en
- Erzsébet báthory
- Nem nyelvi jelek ol
- Nem
Egyrészt ott van a verbális módozat, mely rendkívül hatékony közlésre, kapcsolatteremtésre, és persze megtévesztésre. A másik oldalon ott állnak a nonverbális eszközök. Ezek lehetnek apró, már-már észrevétlen vokális jelek, melyek megváltoztatják az üzenet jelentését, nyomatékát. A nem nyelvi kifejezőeszközök: ha összhangban vannak a szöveg tartalmával, nyomatékosítják, ha nincsenek, cáfolják, amit mondunk. Ugyanolyan fontosak, mint a nyelvi kifejezőeszközök. A nem nyelvi jelek: 1. szóbeli kommunikációban hangjelek tekintet arcjáték gesztusok testtartás térközszabályozás a külső a csend 2. írásbeli kommunikációban elrendezés margó tagolás sorok sortávolság betűköz betűtípus színek keret javítások IV. Összefoglalás Szoros kapcsolat van nyelv és kommunikáció, nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra és egymást kölcsönösen feltételezik. A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk. A nyelvi jelrendszer birtoklása a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten.
humor, nyelvi játék, elhallgatás). -a metakommunikáció a verbális közlés mindkét típusában (beszéd és írás) előfordulhat; – a nem verbális közlésben, ha az üzenet nem szándékos, nem tudatos (pl. mimika, gesztus, távolság, testtartás). Összefoglalva: a metakommunikáció igen összetett s nehezen leírható kategória. Külön csatornát nem képez, általában a nem verbális csatorna jelzései hatnak metakommunikatív módon, ha azok nem a tartalmi kommunikáció jelei. A nyelvi kommunikáció, tehát a beszéd és az írás is kulturális termék, amely az ember fejlődéstörténete során alakult ki. II. Szokás a beszédet a nyelv elsődleges közegének tekinteni, az írást pedig csak másodlagosnak. Ennek az állításnak az alátámasztására sokféle érvet felsorakoztathatunk, amelyek két nagy csoportba rendezhetők. 1. genetikus érvek: – az emberiség történetében a beszéd alakult ki először, és csak később jött létre az írás; * minden olvasási és írásos esemény az alapul szolgáló beszélt nyelv közvetítésével megy végbe; az egyén az életében beszélni tanul először, s az írást csak később sajátítja el; 2. általános érvek: -nincs beszélt nyelv nélküli emberi közösség, de sok olyan közösség van, amelynek nincs írásrendszere; – még az olyan közösségekben sem minden felnőtt írástudó, amelyekben létezik írás: a gyerekek már beszélnek, mielőtt írni tanulnának.
A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelei A kommunikáció latin eredetű szó, jelentése közzététel. A kommunikáció történhet nyelvi és nem nyelvi jelekkel. A nyelvi jelek segítségével tudjuk gondolatainkat írásban és beszédben kifejezni. Ezeket a nyelvi jeleket idegen szóval verbális jeleknek nevezzük. Ezek a: hangok szóelemek szavak à így épül fel a beszéd, a nyelv szószerkezetek mondatok A kézmozdulatok, az arckifejezés változásai, a testmozgás, az öltözködés a kommunikáció során kiegészítik, módosítják a nyelvi jelek jelentését. Írás közben nemcsak a szavak mondatok leírására, hanem a külalakra is figyelni szoktunk. Ezeket nem nyelvi jeleknek, nonverbális jeleknek nevezzük. Ezeknek a nem nyelvi jeleknek a beszédben több szerepe is lehet. Egyrészt tájékoztat partnerünkről, irányítja a kommunikációt és kiegészíti, megerősíti a nyelvi jelek jelentését. A hangjelek Nem mindegy, hogyan mondjuk azt, amit mondunk. A hangunkkal sok mindent ki tudunk fejezni. Mondanivalónk értelmét megerősíthetik, vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei: a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek.
A tekintet: A szem a lélek tükre- tanítja a szólás. Amikor szólni kívánunk valakihez, vagy kapcsolatot kívánunk vele létesíteni, először ránézünk. A szemnek beszélgetés közben is fontos jelzőszerepe van. A kommunikáció során a kapcsolattartás egyik fő kifejezője a tekintet, az, ahogyan a partnerünkre nézünk. Szemünk hangulatunkat, érzelmi állapotunkat is tükrözi. Elárulja, ha boldogok vagyunk, de azt is ha szomorúak. A tekintet változását arcjáték is követi. Az arcjáték (mimika): A kommunikációban az arcjátéknak, mimikának is kifejező, közlő szerepe van. Ezzel általában nem tudatosan élünk beszéd közben. Az arc jelei, a mosoly, a száj elhúzása, a szemöldök felhúzása szavak nélkül is kifejeznek valamit. Az arcjáték különféle jeleit a különböző országokban nem egyformán értelmezik. Például a nyelv kinyújtása nálunk a csúfolódás jele, míg a tibetieknél így üdvözlik egymást. A testtartás: Aki boldog és büszke, kihúzza magát, aki szomorú, az általában meggörnyed, magába roskad. A testtartás utal érzelmi állapotunkra is.
A fejmozdulatok jól elkülöníthető, értelmezhető jelek. A fej oldalirányú mozgása bizonytalanságot, az oldalra enyhén hátrahajtott fej figyelmet, érdeklődést fejez ki. A kéz és a kar mozdulatai is különféle jelentéseket hordoznak. Az ujjak beszédes finom mozgásai érzelmeinket, hangulatunkat tükrözi. A kéz mozgásai közé soroljuk a köszönés, az üdvözlés gesztusait is. A kéz mozgásai közül sok szorosan kötődik a korhoz, a nép kultúrájához. Ilyen például a keresztvetés, a tisztelgés. A köszönés, üdvözlés kísérő gesztusa a kézfogás. Ez a szokás a középkorból származik, ahol a fegyvertelenség kifejezője volt. A kéz mozgásai is gyakran kísérik a beszédet. A gyorsan beszélő ember jóval gyakrabban és gyorsabban gesztikulál, mint a lassú beszédű. A kéz mozdulatainak fontos szerepe van a kommunikáció irányításában. Kezünk segítségével jelezzük, ha szólni kívánunk, ha folytatni, megszakítani vagy gyorsítani akarjuk a beszédet. A kéz gesztusai között sok szándékosan használt, megtanult jelet is megkülönböztetünk.
A kommunikáció típusait elemezve különbséget tehetünk még: 1) közvetlen és 2) közvetett kommunikáció között is. Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. Minden más esetben közvetett kommunikációról beszélünk. Például a tömegkommunikáció minden fajtájára a közvetettség és egyirányúság jellemző. Ide soroljuk azokat az eseteket is, amikor a feladó és címzett személye ugyanaz (autokommunikáció). Például magunknak készítünk emlékeztető feljegyzést vagy csomót kötünk a zsebkendőnkre. Közvetett a kommunikáció akkor is, amikor egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a feladótól a címzettig (pl. színházi előadás, szóvivő, tolmács, kerítő, ügynök). A kommunikáció egyik alaptétele, hogy nem lehet nem kommunikálni. Ez annyit jelent, hogy minden emberi megnyilvánulás – még a hallgatás, a nem cselekvés is – kommunikáció, hisz az is jelez, jelent és üzen valamit. Tehát a kommunikációs folyamatokat alapvetően két nagy csoportra osztható.
