– A férje ugyanabban a kórházban halt meg, ahol ő töltötte az utolsó napjait. Ezt a betegséget egyedül nem is tudom, hogyan lehet végigcsinálni, egyedül küzdött. A férje fia sokat segített az utolsó időkben, de neki is volt családja, nem tudott mindig Györgyi mellett lenni. Sokat szinkronizált Andai Györgyi még 1960-ban gyerekszínészként kezdte pályáját, majd az Egyetemi Színpad tagja lett. A Színművészeti Főiskolát 1972-ben fejezte be, a nyolcvanas években megannyi tévéfilm többek között az Aranyváros, a Linda, a Csalással, nem! szereplője volt, de ő kölcsönözte jellegzetes búgó hangját Susan Sarandonnak és Faye Dunaway-nek is. Az elmúlt években a Játékszínben talált otthonra. Utoljára a Nyolc nő, a Spinózában az Isten báránya című előadásokban játszott, valamint a Katona József Színházban 2014-ben bemutatott Petra von Kantban szerepelt. Horváth Lili: Mindig ott lesz köztünk Horváth Lili is együtt játszott a Nyolc nőben Andai Györgyivel. Vasárnap előadás lesz, ám ezúttal már nélküle. – Nehezen fogja fel az ember, hogy ő már nem jön többet, szerintem mindig várni fogjuk.
színész, szereplő, műsorvezető 1999 Akasztottak 6. 0 színész (magyar kísérleti film, 23 perc, 1999) 1998 1995 Stuart Mária (magyar színházi felvétel, 133 perc, 1995) 1993 A csikós 7. 7 (magyar filmdráma, 91 perc, 1993) 1991 Julianus barát 5. 8 (magyar-olasz történelmi film, 76 perc, 1991) Od rána do úsvitu 8. 0 (csehszlovák tévéfilm, 121 perc, 1991) 1989 Kean, a színész 10 (magyar színházi felvétel, 160 perc, 1989) 1988 A nagy képmás 4. 5 (magyar film, 65 perc, 1988) 1986 A falu jegyzője 9. 3 (magyar tévéfilmsorozat, 1986) 1985 1984 István, a király 9. 2 (magyar zenés film, 94 perc, 1984) 1983 1982 Csata 8. 2 (magyar tévéfilm, 120 perc, 1982) 1981 Bábel tornya (magyar fantasztikus film, 60 perc, 1981) A névtelen vár 9. 4 (magyar tévéfilmsorozat, 116 perc, 1981) 1980 IV. Henrik király (magyar tévéfilm, 124 perc, 1980) 1979 Mákszem Matyi 5. 7 (magyar tévéfilm, 64 perc, 1979) Az erőd 7. 3 (118 perc, 1979) 1978 Mire megvénülünk 9. 1 (magyar tévéfilmsorozat, 55 perc, 1978) K. O. (magyar filmdráma, 88 perc, 1978) Dániel 8.
Kisebb szerepeket viszonylag könnyen kaptak a tehetségesek. Az 1960-as években azonban egy-egy epizódszerep is megtisztelő feladat volt, és a film nézettsége révén az is országos ismertséget hozhatott a kezdőknek is. Juhász Jácint először 1965-ben, a Szinetár Miklós rendezte Háry János ban tűnik fel, majd több Jancsó Miklós-filmben: ezek közül legelőször is a Szegénylegények ben (1965). Rokonszenvesen tudott rosszfiú lenni (Juhász Jácint, 1943. május 13. – 1999. január 9. ) Szenvedélyes és nyílt tekintete, nyúlánk és markáns arcvonásai, sportos testalkata predesztinálták bizonyos szerepekre. Fiatalabb éveiben főleg katonákat alakított ( Egri csillagok, 1968, r: Várkonyi Zoltán; Szép magyar komédia, 1970, r: Banovich Tamás), de volt ő betyár ( Szegénylegények, 1965), kollégista forradalmár ( Fényes szelek, 1968, r: Jancsó Miklós), török vitéz ( Gyula vitéz télen-nyáron, 1970, r: Bácskai Lauró István) vagy élsportoló ( K. O., 1977, Rényi Tamás). Ezekben a filmekben kell keresni Juhász Jácint legérdekesebb karaktereit, legemlékezetesebb pillanatait, illetve a Makrá ban (1972, r: Rényi Tamás) és az egyik televíziós sorozatban, a Vivát, Benyovszky!
– Hosszú-hosszú ideje szenvedett már, a Nyolc nőt már harmadik éve játsszuk, neki már akkor erős gyomorfájdalmai voltak. Sokszor hívta az éjszakai ügyeletet, amikor pedig már tényleg nem bírta elviselni a kínokat, akkor ment el orvoshoz. Egy évvel ezelőtt derült ki, hogy vastagbélrákja van – emlékezett vissza a kolléganő, aki azt is elmondta, hogy csodák csodájára a kemoterápia ellenére sem vesztette el Györgyi jellegzetes hajkoronáját. – Ugyan megfakult a színe, de még így is csudaszép volt. Méltósággal viselte a kínokat. Amikor utoljára játszottunk együtt, lötyögött rajta a ruha és ciklámenszínű volt a kis karja. Azt tanácsoltam, hogy vegyen fel kardigánt – mondta Pásztor Erzsi elcsukló hangon. A művésznő a teátrumon kívül is gondját viselte nagybeteg társának. – A halála előtt egy héttel voltam bent nála. Csirkemellet rántottam, és azzal szaladtam be reggel, úgy örült. Beleharapott. De egy harapás után letette. Akkor úgy éreztem, hogy nem jön többet ki a kórházból – mondta, majd hosszú másodpercekre elhallgatott a vonal másik végén.
3 (magyar tévéfilmsorozat, 1978) Bodnárné (magyar tévéfilm, 112 perc, 1978) 80 huszár 8. 4 (magyar filmdráma, 124 perc, 1978) 1977 Az ünnepelt (magyar tévéfilm, 87 perc, 1977) 1976 Hedda Gabler (magyar színházi közvetítés, 110 perc, 1976) Az öreg 7. 6 (magyar játékfilm, 1976) 1975 Vivát Benyovszky! 8. 9 (magyar-csehszlovák tévéfilmsorozat, 1975) Ballagó idő 8. 8 (magyar ifjúsági kalandfilm, 92 perc, 1975) Autó 9. 0 (magyar játékfilm, 74 perc, 1975) A szélhámos (magyar tévéfilm, 69 perc, 1975) 1974 Hajdúk 6. 3 (magyar játékfilm, 75 perc, 1974) 1973 Nincs idő (magyar dráma, 92 perc, 1973) Cimbora 8. 6 műsorvezető (magyar magazinműsor, 1973) A menekülő herceg 7. 9 (magyar tévéjáték, 62 perc, 1973) 1972 Makra (magyar filmdráma, 97 perc, 1972) 1971 Rézpillangó (magyar tévéfilm, 77 perc, 1971) Még kér a nép (magyar filmdráma, 87 perc, 1971) 1970 Voronyezs (magyar tévéjáték, 85 perc, 1970) Tisztújítás (magyar tévéjáték, 64 perc, 1970) 1969 Ráktérítő (magyar tévéfilm, 86 perc, 1969) Kegyenc 8.
-ban (1975, r: Igor Ciel, Várkonyi Gábor). Valamennyi esetben szenvedélyes férfiként tűnik fel, aki "rosszfiú", de árnyaltan és ellentmondásosan az. Legfőképp rokonszenvesen. A Vivát, Benyovszky! -ban ő Ormachel Tamás, a címszereplő nagy vetélytársa, gyerekkori barátja, aki egyszerre vesztes és győztes. Menyasszonyát titokban a volt pajtásba szerelmes, de az visszautasítja a lányt, mire a lány öngyilkos lesz. Az indulatos Tamás nem tud megbocsátani Benyovszkynak, de az ilyen szenvedélyes megnyilatkozásai teszik őt a néző kedvencévé is. video Szelíd fiatalember, de verekedés árán is megvédelmez egy megtámadott utcalányt ( Makra, 1972) Makra bukott karakter, hiszen az élet próbáin csak botladozva jut át, és az utolsón fennakad: amikor kilátástalannak érzi a helyzetét, akkor a gázcsapot magára nyitva öngyilkos lesz. Nyilván vitatható, hogy Makra Ferenc mennyire pozitív figura is egyben, és hogy mennyire jogos a példáján át megfogalmazott társadalomkritika. Az utóbbi mindenképpen hiteles. Nehéz volt az 1960-as és 1970-es években következetes világnézetet, életképes stratégiát kialakítani.
A 60x80 cm-es márványtáblán elhelyezett kör alakú portré idézi fel a látogatóban az 'idő' előtt eltávozott színészt. 'Juhász Jácint 1943. május 13-án született Mogyoródon. 1965-ben szerezte diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja lett. 1967-ben csatlakozott a Madách Színház társulatához. Jászai Mari-díjas (1984). Színházi szereplésein kívül számos tévéfilmben is szerepelt, elsőként a Tenkes kapitányában 1963-ban. Utolsó filmszerepe a Napfény ízében volt 1998-ban. 1999. január 9-én hunyt el Budapesten. '... Itt: Péterffy Gabriella: Emlék és varázslat Juhász Jácint (1943-1999) Józsa Lajos honlapja: A honlapon található önéletrajza:
Juhász Jácint ahhoz a színészgenerációhoz tartozik, amelyik már egy nyugodtabb időszakban, az 1960-as évek eleji oldódás után kezdte pályafutását. Akkor még a mainál nagyobb volt a színház szerepe, de még jelentős részt vállalt a társadalmi kommunikációban a film is. A színészek elszerződtek egy-egy társulathoz és értettek mindenhez. Komoly, tekintélyes elfoglaltság volt a színészi mesterség és egyben művészet. Klasszikus és kortárs szerzők színműveiben léptek fel, Juhász Jácint is emlékezetes főszerepekben volt látható a veszprémi Petőfi Színházban, majd Budapesten a Madách Színházban. A deszkákon még este, főműsoridőben hirdettek meg verses összeállításokat. Juhász sikeres Ady Endre- és József Attila-esteket is tartott. Televíziós műsorokban és rádióban versmondóként is gyakran láthatta-hallhatta őt a közönség. Sokan emlékezhetnek rá egy televíziós adássorozatból, a gyermekeknek szánt Cimbora kulturális magazinból is. A film a színészek számára gyakran csak kiegészítő lehetőség volt.
Vasárnap lesz újra előadás, valószínűleg csak róla fogunk beszélni, annyira kötődött hozzá ez a darab – mesélte el a színésznő. © Fotó: Fórika Attila
Érdekes metszéspont a 80 huszár (1978, r: Sára Sándor), amelyben még ég benne a fiatalos hév, de már több, mint forrongó lázadó. Tizedesi rangja ellenére ő a vezéregyéniség, aki huszártársait indulatosan is józanságra inti, de az 1848-as forradalom és szabadságharc hírére felesketi őket a hazatérésre, és ő az első, aki az életét áldozza az ügyért és a hazájáért. Egyesek úgy értelmezik a 80 huszárt, hogy lám-lám, milyen kár volt a lengyelországi állomáshelyükről hazaszökniük a hazaszeretettől elvakult katonáknak, hiszen otthon a császáriak ítélete, bosszúja és halál várt rájuk. Igen, ez az ellendrukker-verzió, de mi van, ha a külföldre vezényelt magyar huszárok mind, vagy legalább a többségük olyan megfontoltan és érdek-mentesen idealisták, mint az Ács Péter vezette kis csapat? Egyesült erejükkel akár meg is fordulhatott volna a szabadságharc kimenetele. Juhász 1982-ben még mindig igazi kalandhősfigurát alakít a Névtelen vár ban (r: Zsurzs Éva), és fokozatosan erősödik az általa megformált karakterekben a szélsőségeket kiegyenlítő bölcsesség, megfontoltság és bátorság.