Kovalens Kötés Fogalma
- Kovalens kötés - Kémia kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Egyszeres
- Többszörös
- Wikipédia
- Kovalen kötés fogalma
A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek ( ko: közös, valens: vegyértékű). Kémiai jellegükben azonos vagy különböző elemek atomjai között jön létre vegyérték elektronjaik közössé tételével. A kötés létrejöttének feltételei [ szerkesztés] részecskék effektív ütközése megfelelő energia pályaátfedés ellenkező spinkvantumszámú elektronok Kovalens kötés kialakulásakor két atompálya átfedésével egy molekulapálya jön létre. Ha kettő vagy több atom vegyértékelektronjai közös pályán mozognak, azt kovalens kötésnek nevezzünk. Például két hidrogén ha találkozik, "egyesülnek", mindkettőnek két elektronja lesz, azaz osztoznak azon a kettőn. Tehát: H* + *H = H−H (H 2) Csoportosítása [ szerkesztés] Szigma-kötés [ szerkesztés] A szigma-kötés (σ-kötés) οlyan tengelyszimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes. Ez a legerősebb kovalens kötés. A szigma-kötések mentén lehetőség van az atomok rotációjára (forgására).
Kovalens kötés - Kémia kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
A kovalens kötéssel újfajta kémiai részecskék jönnek létre, a molekulák. Ezek olyan kémiai részecskék, amelyeken meghatározott számú atom kapcsolódik egymáshoz, kovalens kötéssel. molekulák A molekulákat már nem vegyjellel, hanem képlettel jelöljük. A molekulák jelölésére kétféle képletet használunk: Összegképlet: Ebben a kapcsolódó atomok minőségét és számát tüntetjük fel. Például a hidrogénmolekulánál: H 2 A kis kettes jelzi, hogy két atom kapcsolódott össze. Szerkezeti képlet: Ebben a kapcsolódó atomok minőségén és számán kívül a kovalens kötés is fel van tüntetve, tehát látjuk a molekula szerkezetét. A hidrogénmolekula esetében: H - H A szerkezeti képlet nyilván több információt ad meg egy molekuláról.
Az atomok párosítatlan vegyérték elektronjai kötő elektronpárt hoznak létre, amelyek a molekulapályán helyezkednek el, és mindkét atomtörzshöz tartoznak. Nemkötő elektronpárnak nevezzük az atomok párosított vegyérték elektronjait, a molekulán belül is csak egy atomtörzshöz tartoznak. Szerkezeti képlet (elektron képlet): A molekula olyan képlete, melyben jelöljük a kötő és nemkötő elektronpárokat. Vegyérték: Megadja a molekulán belül az atomhoz kapcsolódó kötő elektronpárok számát. A kovalens kötés jellemzői Két atom között kialakuló kovalens kötést a kötéstávolsággal és a kötési energiával jellemezhetünk. Kötéstávolság A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelenti a molekulában. Jele: d Mértékegysége: pikométer (pm) Kötési energia A kötési energia kovalens kötés erősségét jellemzi. A kötési energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához. Jele: E k Mértékegysége: kJ/mol Minél nagyobb az atomok mérete, annál nagyobb a molekulában a kötéstávolság.
Egyszeres
A kovalens kötés kialakulását nézzük meg egy egyszerű példán keresztül! Vegyük példának a hidrogénatomot! A vegyértékelektronjait feltüntetve így néz ki: H ● A hidrogénatom egy vegyértékelektronnal nem túl stabil, a nemesgázszerkezet elérésére törekszik. Számára az utána következő elem, a 2-es rendszámú hélium az, aminek az elektronszerkezetét szeretné elérni. hidrogénatom Hogyan tudja ezt megtenni? Például úgy, hogy két hidrogénatom összekapcsolódik: H● és ●H Szándékosan rajzoltuk a másodiknál a másik oldalra a vegyértékelektront, így a két párosítatlan elektronjával egy közös elektronpárt tud létrehozni, és így mind a két atom egy kicsit hasonlít a két vegyértékelektronnal rendelkező héliumra. Kovalens kötés H●●H Így néz ki rajzban. H-H Vagy ha a 2 elektront egy vonallal helyettesítjük. Tehát a kovalens kötés közös elektronpárral létrejövő, elsőrendű kötés, kialakulása energia-felszabadulással jár. A kötés elektronpárját kötő elektronpárnak hívjuk. Ez az elektronpár mindkét atomhoz hozzátartozik.
Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a két atomot összekötő egyenesen található. Pi-kötés [ szerkesztés] A pi-kötés (π-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyet párhuzamos tengelyű p-pályák képeznek. Abban az esetben beszélhetünk pi-kötésről, ha a kötés síkszimmetrikus és a szigma-kötés tengelye a pi-kötés szimmetriasíkján fekszik. A σ-kötésnél gyengébb a kötőereje. A pi-kötés nem teszi lehetővé a kötésben részt vevő atomok szabad forgását. Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a σ-kötés alatt, fölött és mellett található. Datív kötés [ szerkesztés] A datív kötés olyan kovalens kémiai kötés, amelybe a kötő elektronpárt csak az egyik atom adja egy nemkötő elektronpárjával (pl. szén-monoxid). Delta-kötés [ szerkesztés] A delta-kötés (δ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben a két részt vevő atom d-pályái válnak közössé. Először a dikálium-oktaklorodirenátban (K 2 Cl 8 Re 2) fedezték fel, a két réniumatom között.
Többszörös
Az apoláris kovalens kötés olyan atomok között jön létre, amelyek elektronegativitása közel azonos. A "tiszta" kovalens kötés teljesen apoláris jellegű. Ilyen például az elemek atomjai közötti kötés (hidrogén, kén). Vegyületek esetén az elektronfelhő sűrűsége a képzeletbeli síkhoz viszonyítva nem lesz szimmetrikus, a sűrűség nagyobb lesz a nagyobb elektronegativitású atom közelében. Ennek a szélsőséges formája az ionos kötés. A különböző atomok közötti kötés polarizáltsága eltérő, ennek megfelelően poláros (pl. víz), illetve apoláros (pl. hexán) vegyületekről beszélünk, az átmenet nem éles közöttük. A poláros kötés a kovalens és az ionos kötés közötti átmenet. További információk [ szerkesztés] Covalent Bonds and Molecular Structure Structure and Bonding in Chemistry--Covalent Bonds
Wikipédia
A nagyobb kötéstávolsághoz viszont egyre kisebb kötési energia tartozik. Többszörös kovalens kötés Két atom között egy elektronpárral létrehozott kötést, egyszeres, szigma vagy s-kötésnek nevezzük. Két atom között két elektronpárral létrehozott kötést kétszeres, pí vagy p-kötésnek nevezzük. Két atom között három elektronpárral létrehozott kötést, háromszoros vagy p2-kötésnek nevezzük. A p-kötés az s-kötés síkjára mindig merőleges, energiája kisebb. A kötési energia a kötések számával nő. A kötés energiájának növekedésével a kötéstávolság is csökken.
- Poláris kovalens kötés fogalma
- Otthon melege program 2020 mosógépcsere
- Konyhai eszközök > Edények - Amway Webáruház
- Ki volt pontius pilatus for sale
- Kovalens kötés fogalma
- Lurkó kuckó debrecen
- Hunyady györgyné pedagógiai tervezés
- Névtelen bejelentés a nav nál telefonszam r
- Apoláris kovalens kötés fogalma
- Kovalens kötés
- Esküvői tanú | Alfahír
- Kovalen koets fogalma polar
Kovalen kötés fogalma
