Döbbenetes felajánlást kapott Szilágyi István özvegye Trombózis, ízületi fájdalom, görcsök: ezt okozza a hidegfront Kánikula: miért kell jobban figyelniük a cukorbetegeknek?
- hosszú, vékony, női cigit nyomott a kezembe. Öngyújtója fényénél megint szemügyre vettem az arcát. Szebb, volt, mint gondoltam... - Felesleges itt ácsorogni, üljünk le. - leterítettem a kabátomat és egymás mellé ültünk. Beszélgettünk, vagy egy jó órán át, mikor hogy, hogy nem, a szexre terelődött a szó. - Szeretkeztél már nyilvános helyen? - kérdezte huszáros vágással elkanyarodva eddigi beszédtémánktól. Kicsit meglepődtem, de válaszoltam. Kétszer is. Egyszer egy bevásárlóközpont vécéjében, egyszer pedig a parkban, a Margitszigeten. - Mmmmm. Mindig ki akartam próbálni... - azzal a vállamra hajtotta a fejét és keze elkalandozott a nyakam körül. Mit lehetett erre mondani? Megcsókoltam és benyúltam a kabátja alá. Helyre, kemény kis mellei voltak. Ő sem tektóriázott sokat, egyből elmarkolta a farkamat a nadrágon keresztül. Az persze olyan kemény volt már, mint a cövek. - Állj föl... - Állok már... - suttogtam vissza. Kuncogott. - Nem úgy te buta! Le akarlak szopni... Erre megint nem lehetett mit mondani, csak engedelmeskedni lehetett.