Mellékvese Túlműködés Kezelése - Mellekvese Túlműködés Kezelése
- Karaoke
- Mellekvese túlműködés kezelése
- Mellékvese túlműködése - Egészség | Femina
- Mellékvesekéreg működésének vizsgálata - a magas vérnyomás
Előző cikkemben a pajzsmirigy alulműködés és a mellékvese kapcsolatáról írtam. A visszajelzések alapján, többen kérték, hogy fejtsem ki bővebben a mellékvese témáját. Tényleg érdemes boncolgatni ezt a témát, mert a mellékvese diszfunkciója (működési zavara) számos egészségügyi kihívást tud okozni, és negatívan hat az ember életminőségére. Arról nem is beszélve, hogy hiába kezeljük a mellékvese diszfunkció miatt megbetegedett szerveket (pl. pajzsmirigy), ha a probléma gyökere, a mellékvese működési zavara nincs megoldva. De mi is a mellékvesék szerepe? A mellékvesék a vesék felső csúcsán foglalnak helyet. A veséhez hasonlóan páros szerv. Kéreg és velőállományból áll. A mellékvese (amit egyébként az agyalapi mirigy és a vegetatív idegrendszer szimpatikus ága vezérel) által termelt hormonoknak számos élettani hatásuk van és több szervünkre vannak direkt befolyással. Egyik fő hormonja a kortizol. A kortizol egy antistresszhormon, akkor termelődik nagyobb mennyiségben, ha tartósan ki vagyunk téve fizikai, mentális vagy lelki terhelésnek.
Karaoke
A mirigy daganatos betegsége esetén (feokromocitóma) ezek a hormonok hirtelen, nagy dózisban kerülnek a vérkeringésbe. Megugrik a vérnyomás, a pulzus, hasi vagy mellkasi fájdalmat érez a beteg és verejtékezni kezd. A roham néhány perctől akár egy órán át is tarthat. A szokásos vérnyomáscsökkentők ilyenkor nem hatnak. Alapos kivizsgálás Az endokrinológus a személyes beszélgetés mellett és fizikai vizsgálatot is végez. A magas vérnyomás okának megállapításához fontos a vérnyomásmérés, és a vérnyomás ingadozásának mérése, vagyis több napon végzett mérések összevetése, esetleg 24 órás vérnyomásmérés. A laborvizsgálat során nézik a vizelet és a vér cukortartalmát, az agyalapi mirigy, a hipofízis, a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg, mellékvesevelő hormonjainak mennyiségét és egymáshoz való viszonyát. Szóba jöhet a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, melyben láthatóvá válik az ér tágassága, vagy szűkülete. Illetve, ha egy-egy hormontermelő mirigy gyanúba keveredik, annak ultrahangos vagy más képalkotó eljárással (CT, MMRI) való vizsgálata, mellyel daganatot, burjánzást, illetve sorvadást mutathat ki a szakember.
Mellekvese túlműködés kezelése
Ennek egyik eszköze a táplálkozás beállítása, de ezen túl kiemelten fontos az életmódbeli és gondolkodásmódbeli szokások megváltoztatása is. Szeretettel Szántai Zsolt BodyWakes Alapító Egészségmentor
- Köles körözött recent version
- Mellékvese túlműködés kezelése karaoke
- Aloe vera ital hatása
- Macdoki.wordpress.com - gevey sim eladó, sim kártya aktiválás, mac magyar billentyűzet és egy másik 6 keresőkifejezések.
- Cushing-szindróma: a mellékvesekéreg túlműködése | Vital.hu
- Lincoln teljes film magyarul
- Mellekvese túlműködés kezelése
- Bleach 81.rész /Magyar szinkron/ - indavideo.hu
- Rákász gergely felesége
Mellékvese túlműködése - Egészség | Femina
Tünetek és következmények A legkorábban megjelenő tünet a zsírszövet felszaporodása, a hízás. Igen típusos a felszaporodott zsírszövet eloszlása: főleg a törzsre lokalizálódik (nagy has), vékony végtagok mellett, az arc kikerekedik, úgynevezett "holdvilágarc" alakul ki, a nyak megvastagodik, a nyakon a háti oldalon ún. zsírpúp alakul ki. A bőr alatti zsírszövet csökken, emiatt a bőr elvékonyodik, sérülékennyé válik, bevérezhet. A vékony bőrön áttűnő erek miatt testszerte (de főleg a csípőn, a karokon, a háton, combon, melleken) lilásvörös csíkok alakulnak ki. Nőkön enyhén fokozott lehet a szőrnövekedés (karok, lábak), de sajnos megjelenhet a szőr a melleken, az arcon is. Hajhullás és pattanásos bőr, valamint gombásodások is kialakulhatnak, fokozott a fertőzésekre való hajlam. Nagyon fontos tünet az izomgyengeség, melyet más betegséggel tévesztenek össze, csontritkulás is jelentkezhet, melynek tehát hormonális okát is keresni kell. Súlyos pszichés elváltozásokat is észlelhetünk: depresszió, emocionális labilitás, ingerlékenység, fáradtság, koncentrálóképességbeli zavar, impotencia, táplálkozási zavarok.
A Cushing-szindróma Cushing-szindrómának az orvosi irodalom a bármilyen okból keletkezett magasabb vérkortizolszintet nevezi, tehát nem csak a mellékvese eredetű elváltozást sorolja ide. Ugyanakkor a mellékvese eredetű elváltozás a szűkebb értelemben vett Cushing-szindróma, a más okból magasabb kortizolszint esetén a betegséget másként említi az irodalom. A szindróma tüneteit elsőként Harvey Cushing, USA-beli idegsebész írta le a 20. század elején. Tehát Cushing-szindrómán a mellékvese eredetű magas kortizolszinttel járó betegséget értjük, melynek a mellékvese jóindulatú vagy rosszindulatú daganata lehet az oka. Ezek általában egyoldalúak, és a hormontúltermelés miatt a másik oldali mellékvese elsorvadhat. De lehet kétoldali is a mellékvese-elváltozás, ilyenkor a mellékvesék megnagyobbodása, kiszélesedése látható. A tüneteket tekintve azt mondhatjuk, hogy kezdetben nem jellegzetesek, sőt félrevezetőek lehetnek, így a diagnózis bizony éveket késhet. A Cushing-szindróma szinte valamennyi szerv és szervrendszer működését befolyásolja, s ezek közül a szénhidrát–zsír–fehérje anyagcsere változásai, valamint az izom, ideg- és immunrendszeri eltérések a legfeltűnőbbek.
Mellékvesekéreg működésének vizsgálata - a magas vérnyomás
Mellékvese betegségek - Csökkent vagy túlműködés A mellékvese egy olyan páros szerv, amely a vesék felső csúcsain helyezkedi el. A mellékvesekéreg fő feladata a szteroid hormonok kezelése. A mellékvese betegségek felismerése igen nehéz feladat, hiszen az általuk produkált tünetek egyéb más betegségekre is utalhatnak. A legbiztosabb, ha vérvizsgálat által tárjuk fel az esetleges mellékvese betegségek jelenlétét. Funkciózavart legtöbb esetben a szteroid gyógyszerek túlzott szedése okoz. A mellékvese betegségek felismerése a fizikai vizsgálat mellett csak vérvizsgálattal és vizeletvizsgálattal mutathatóak ki, amely során a hormonok szintjét mérik. A mellékvese betegségek az alábbi hormonok csökkent vagy túltermelődése miatt következhet be: Az androgén szteroidok ( hormonok) túltermelődése túlzott férfias jellemzőkhöz vezet, mint a túlzott szőr az arcon és testen, kopaszság, akne, mély hang, illetve megnövekedett izomtömeg. Kortikoszteroidok túltermelődése szintén mellékvese betegségekhez vezet, mint Cushing szindróma.
Természetesen ebben az esetben is szükség van további vizsgálatokra, hiszen nem tudjuk, hogy a hormontöbbletet vagy a hormonhiányt külső tényezők, a hormontermelő szerv betegsége, vagy éppen a szervet irányító magasabb szintű szabályozás hibája okozza. Számtalan tünet kísérheti! Az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormonra egész életünkben szükségünk van. Gyermekkorban megszabja növekedésünket, felnőttkorban fontos hatása van az anyagcserére. A növekedési hormon túltermelésének hatására az orr, a fülek, az áll és az ujjak növekedése következik be (akromegália), emellett a vérnyomás is megemelkedik. Az agyalapi mirigy szabályozza szinte minden hormontermelő szervünk működését. Ha – például – daganat miatt - a szabályozó hormonokból itt túl sok termelődik, akkor a célszerv is túl sokat fog termelni a saját hormonjaiból. Ebből is fakadhat magas vérnyomás. De lássuk egyenként a további hormontermelő szerveket. Ha a pajzsmirigy túlműködik, jellegzetesen a szisztolés nyomás (a vérnyomásmérőn megjelenő első érték) fokozódik.
A mellékvesék a vesék felső csúcsainál található páros szerv, melyeknek két fő részük van, a külső kéregállomány és a belső velőállomány. Ezek a részek is jól elkülönülnek egymástól, az egyedfejlődés során is másból képződnek, s teljesen más a funkciójuk is. A kéregállomány tovább tagolható három részre, melyek más-más hormonok képzésében játszanak szerepet. Az egyik réteg férfi- és női hormonokat termel (mindkét nemben), a másik réteg a só- és vízháztartásunk fő hormonját (aldoszteron), mely a vérnyomás szabályozásában alapvető, a harmadik réteg pedig a kortizol nevű hormont, mely a cukoranyagcserében, az izmok erőnlétében, a vérnyomás szabályozásában, a stresszreakciókban és a szervezet anyagcseréjében játszik alapvető szerepet. Mint látható, a mellékvese egyik életfontosságú hormontermelő szervünk, kóros működései súlyos hormonbetegségeket okoznak, némelyik formája életveszélyes állapothoz vezet. A mellékvesének a hormontermelése lehet fokozott, de lehet elégtelen is, mindkettő kóros állapotokat hoz létre.
Harvey Cushing A kortizol A kortizol az anyagcserében játszik fő szerepet, biztosítja a szükségletnek megfelelő tápanyag-felszabadulást a raktárakból, és véd az inzulin vércukorszintet csökkentő hatásától (tehát a kortizol vércukorszintet emel). A zsírszövetekre kifejtett hatása igen speciális: kórosan emelkedett szintjére típusos zsíreloszlás alakul ki a szervezetben, mely az arcra és a törzsre lokalizálódik, és a végtagok vékonyak maradnak. "Normális", jól működő körülmények között (tehát amikor nincs hormon-túltermelődés), a kortizol más hormonális tényezőkkel együtt a táplálékfelvétel és energiaforgalom összehangolását, szabályozását együttesen végzik. A szív- és keringési rendszerre is hatást fejt ki: biztosítja az érfalak simaizmainak működését, s ez teszi lehetővé az érre ható hormonok hatásának kialakulását (tehát mintegy besegít a keringés és a vérnyomás szabályozásába), tartós túlműködés esetén a vérnyomás emelkedhet, a szív munkája megnőhet. A vesére gyakorolt hatásai: kórosan emelkedett hormonszint esetén, bonyolult szabályozó folyamatok kiesése következtében, a kortizol só- (nátrium-) és vízvisszatartást okozhat ("normál" körülmények között a kortizolnak ilyen hatása nincs), melynek következményeképp a vese vizeletkiválasztása csökken, s a szervezetben vizenyő (ödéma) alakulhat ki.
A hormon szerepe a központi idegrendszer működésében igen bonyolult mechanizmusokat jelent, de mindenféleképpen elmondható, hogy a stresszhez való idegrendszeri alkalmazkodás egyik fontos feltétele a megfelelő kortizolellátás. Hiánya hangulati és emocionális labilitást, koncentrálóképesség-zavarokat és az alvás zavarait idézheti elő. Túltermelődése szintén idegrendszeri és pszichés zavarokat okozhat, így például depressziót vagy akár súlyos pszichotikus állapotot, illetve fokozott táplálékfelvételt is. Már magzati korban is A kortizolnak a magzati életkorban is nagy szerepe van, ugyanis elősegíti a magzat érését, hatással van a központi idegrendszer, a szem érhártyájának, a bőr- és bélhámsejtek fejlődésére, de legfontosabb és talán legismertebb szerepe a tüdő előkészítése a légzésre. A gyulladásban és az immunológiai folyamatokban is ismertek a kortizol hatásai: gátolja a gyulladásos reakciót, és gyengíti az immunműködést. (Ennek jelentős terápiás, gyógyszeres értékei vannak, ugyanis a kortizolból vagy annak származékaiból készített gyógyszerek kiemelten fontos szerepet játszanak úgynevezett autoimmun betegségek kezelésében, gyulladások csökkentésében, allergiákban és az életet veszélyeztető állapotokban. )