Fotó: Fortepan / Uvaterv Az évek során keletkezett jelentős korróziós károk miatt 1975-ben életveszélyesnek nyilvánították az épületet. Szóba került a totális lebontás is, de az illetékesek inkább a teljes helyreállítás mellett döntöttek, ami 1979 decemberében fejeződött be, így aztán "Budapest kapuja" szerkezeti egységet tudott alkotni az újjáépülő Marx térrel. A tér egyébként valódi tömegközlekedési csomópontként tündökölt: elfutott idáig többek között a 47/49-es villamos, illetve az egyik trolibusz végállomását is itt jelölték ki. Budapest újabb modernizációja az 1981-ben kiépített 3-as metróvonallal érte el a környéket. A pályaudvar és a tér alá aluljárórendszer, a Bajcsy - Zsilinszky út és a Váci út között pedig felüljáró épült. Emiatt még 1978-ban robbantással eltüntették a Nyugati melletti, egykoron kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvar után Westendnek hívott. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest A következő jelentősebb mérföldkő 1999-ben íródott a pályaudvar történetében, egészen pontosan annak szomszédságában.
Hatalmas zöldfelület A belvárosban nincs más helyszín, ahol ilyen mértékű zöldterületi fejlesztés megvalósulhatna, ráadásul itt sok ember lakik és dolgozik - mondja Lukács András, a projektet kezdeményező Levegő Munkacsoport elnöke. Finta József pedig azt említi, hogy számos külföldi példa van föld alá süllyesztett pályaudvarokra, mint mondta, ilyen például Oslo főpályaudvara is. Lukács András, mögötte az ugyancsak sínek fölé épített Westend-terasz © Fazekas István A Podmaniczky Park tervei szerint a vasúti síneket egészen a Hungária körútig befednék, a romos épületeket pedig elbontanák - mondja Lukács András. Ez 60 milliárd forintba kerülne, ezen felül a Nyugati pályudvar - két éves bezárással járó - felújítása 140 milliárd, ami amúgy is szükségszerű, igaz, az rajta is van az uniós támogatásra pályázó projektlistáján. Finta hozzátette, a MÁV is érdekelt a fejlesztésekben, mert régóta szükséges a Nyugati pályaudvar és az odavezető sínek egy részének felújítása, egy része pedig megszüntethető.
1877. okt�ber 28. | A Nyugati p�lyaudvar megnyit�sa Szerz�: Tarj�n M. Tam�s "Sz�z vas�tat, ezeret! Csin�ljatok, csin�ljatok! " (Pet�fi S�ndor) 1877. okt�ber 28-�n nyitott�k meg Budapest �s az orsz�g utaz�k�z�ns�ge el�tt a Nyugati p�lyaudvar �j �p�let�t, mely h�rom�ves munk�latok sor�n, Gustave Eiffel �s August de Serres tervei nyom�n k�sz�lt el. Az els� magyar vas�tvonal �tad�sa �ta m�k�d� �llom�st v�rosrendez�si okok miatt �p�tett�k �t, a tervez�k zsenialit�sa folyt�n pedig az �j �p�let egyszerre szolg�lhatta az utaz�k c�ljait �s a k�r�t eszt�tikum�t. A J�zsef n�dor �ltal 1846-ban �tadott Pest-V�c vas�tvonal meg�p�t�sekor – Zitterbarth M�ty�s tervei nyom�n – az els� ind�h�zat a mai Nyugati p�lyaudvar hely�n h�zt�k fel. Miut�n a k�vetkez� �vtizedekben a hazai vas�tvonalak egyre csak tereb�lyesedtek, az �llom�s – a D�li �s a J�zsefv�rosi p�lyaudvarok megnyit�sa ellen�re is – szint�n terjeszkedni kezdett, hiszen forgalma �s appar�tusa egyar�nt megsokszoroz�dott. Hasonl�an jelent�s v�ltoz�s volt az is, hogy b�r az 1840-es �vekben a Nyugati p�lyaudvar m�g Pest sz�l�n helyezkedett el, az 1871-ben egyes�tett f�v�rosban m�r mindink�bb a k�zpont r�sze lett, vagyis a v�rosrendez�s ter�n is komoly kih�v�st t�masztott.