Ha szeretném kivonatni osztatlan közösből, de tudomásom van róla, hogy akinek túl van építve a telekrésze, az nem fog belemenni, hogy csak én váljak ki az osztatlan közösből, akkor mi a teendőm? Osztatlan közös földtulajdon megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs beleegyezése és aláírása szükséges. Szüleim halálát követően ingatlanjukat, testvéremmel örököltük. Én eladnám, de ő nem akarja. Idegen embernek meg így, a felét nem tudom értékesíteni. Ő azt mondta, hogy bár ki tudna fizetni, nem akarja megvenni a részem. Mit tehetek ebben a helyzetben? Ön is megválthatja a testvére részét, javaslom tegyen vételi ajánlatot. Ha erre nincs lehetősége és a közös értékesítés is meghiúsult, bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését, mely esetben végső soron az ingatan árverésből befolyt tulajdoni hányad arányos vételára illeti meg Önt. Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz, mi lehet a teendő abban az esetben ha szüleim elváltak és a családi házat édesapám a részét a testvéremre hagyta, mivel úgy gondolta a másik fele pedig az enyém lesz "amikor" majd édesanyám meghal.
28. ) FVM rendelet 12. § és a rendelet melléklete Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdés Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16. ) VM rendelet 47. § Kulcsszavak kimérés, osztatlan közös, aranykorona, részarányföld, megosztás Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is). Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban. Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt. Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Kizáró okok: Milyen adatokat kell megadni? A soronkívüliségi kérelem tartalmazza a) a magánszemély kérelmező természetes személyazonosító adatait és lakcímét vagy értesítési címét; b) gazdálkodó szervezet kérelmező megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét, a gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró személy családi- és utónevét, lakcímét; c) az érintett földrészlet fekvése szerinti település nevét, helyrajzi számát; d) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vállalja a megosztási eljárás költségének megfizetését. Milyen iratok szükségesek? Sorsolás során az ügyfélnek okirattal kell magát igazolni. (személyi igazolvány) Milyen költségei vannak az eljárásnak? Soron kívüli eljárást kérelmező ügyfélnek az eljárás költségeit magára kell vállalnia. A járási hivatal költsége: s, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31. ) Korm. rendelet 25. §-a szerinti költség, plusz földmérési- és jogi szolgáltatási feladat díja.
Adott egy panel lakás, amelynek 9/10 tulajdoni hányad az én tulajdonomban, 1/10 tulajdoni hányad annak a tulajdonában van, aki használja az ingatlant. (haszonélvezet nincs bejegyezve). A probléma ott kezdődik, hogy a bent lakó nem fizet rezsit, amit csak ő használ, illetve közös költséget sem. Én a fele közös költséget minden hónapban befizetem, mert természetesen egyén is az ingatlan, még ha nem is használom. Viszont így elég nagy tartozás kezd keletkezni. Kivásárlásról hallani sem akar a másik tulaj, befizetni a tartozását sem. Mondván én jobban állok, fizessem én… Van- e arra lehetőség, hogy bíróságra vigyem az ügyet annak érdekében, hogy el tudjam adni az ingatlant, amit a másik fél nem akar? (mivel nagyon kényelmes neki az ingyen élés). (én az ingatlanban soha nem éltem 1 percet sem). Megterhelhetik tulajdoni lapon az én hányadomat is, ha ő nem fizet? ergo rajtam is behajtható bármi ilyenkor? Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében – függetlenül a tulajdoni hányadoktól – az ingatlan helytállni tartozik a közmű és egyéb használati díjtartozásokét.
Több évtizedes adósságát törleszti az állam az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával. Az erről szóló törvénycsomagot kedden nyújtotta be az Agrárminisztérium az Országgyűlésnek. Az új jogszabállyal a kormány célja az, hogy felgyorsítsa a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeként kialakult osztatlan közös földtulajdon felszámolását - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette: a kormány elkötelezett a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítása, gazdasági pozícióik megerősítése mellett és támogatja az optimális méretű, stabil, átlátható tulajdoni viszonyokkal rendelkező birtokszerkezeten alapuló hazai agrárium kialakulását. Az agrárminiszer tájékoztatása szerint osztatlan közös földtulajdon több mint 1 millió darab ingatlant terhel, amelyek összterülete meghaladja a 2, 4 millió hektárt. Az érintett tulajdonostársak száma pedig mintegy 3, 5 millió, nekik kínál érdemi, gyors és méltányos megoldásokat a törvénycsomag. Mint azt Nagy István kifejtette, a törvényjavaslat az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezését teszi lehetővé, amely által gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulhatnak ki.
2020. május 5., kedd 15:00 Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését segítő törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az érintett csaknem két és fél millió hektár föld jogi sorsát egyértelműen lehessen rendezni. A változás legalább három és fél millió földtulajdonost érint, a tervezet számukra is méltányos és gyors megoldást kínál arra, hogy önálló földtulajdonhoz jussanak – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter kedden a Parlamentben. A törvényjavaslat elfogadásával egy több évtizedes birtokpolitikát érintő probléma oldódhat meg, amely elősegíti a mezőgazdaság versenyképességének növekedését - emelte ki a miniszter. A benyújtott törvényjavaslat segíti a tiszta, átlátható földtulajdoni szerkezet kialakítását, és megoldást jelent a helyzet szülte kényszerközösségek megszüntetésére - írja közleményében az Agrárminisztérium. Ennek elsődleges formája továbbra is az ingatlan megosztása, és az így kialakult tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítása. A megosztás alapját kizárólag a tulajdonostársak egyezsége jelentheti, az egyhangú megállapodását viszont sok esetben lehetetlen létrehozni.
Elérhetőségeink: Tel: 1818 E-mail: Chat: Chat indítása Külföldről: +36 (1) 550-1858
Szükség esetén a kialakuló önálló ingatlanok megközelíthetősége érdekében a megosztást végző földhivatal utakat is kialakíthat. Megosztás: Google hirdetés: