Külön figyelmet kell fordítani a kiszervezéssel ellentétben arra, hogy az egyenlő értékű munkát végző munkavállalók egyenlő bérben és azonos béren kívüli juttatásokban részesüljenek, míg a kiszervezés során ilyen jellegű kötelezettség nincs. Ha esetlegesen kérdése merülne fel fenti szabályokat illetően, forduljon hozzánk bizalommal!
[3] A kölcsönzött munkavállaló igénybevétele ne lehessen egyenértékű alternatívája a határozatlan idejű munkaviszonynak, ha a munkáltató valamely tevékenységéhez éppen hogy nem átmeneti munkaerőigény kapcsolódik; hogy az atipikus csupán egy feltételezett hatékonyság okán ne léphessen a tipikus helyébe. Ahogyan az írásom fókuszában álló munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban "legkisebb uniós közös többszörösként" megfogalmazásra került: általános érdeket szolgálnak azok a tilalmak, illetőleg korlátozások, melyek a munkaerőpiac megfelelő működésére és a visszaélések megelőzésére szolgálnak. [4] A következő oldalakon megkísérlem megítélni – kiemelten kezelve az uniós jogközelítési kritériumokat –, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó egyes szabályai megfelelnek-e az indokolt rugalmasság követelményének, valamint azok mely esetekben tekinthetők aggályosnak. Jogfejlődés és jogalkotási modernizáció – a kölcsönzés európai szabályozásának fél évszázadáról dióhéjban 1.
Több munkáltató által kötött munkaszerződés ez esetben szóba jöhet-e, ha valójában csak az egyik cégnél – ahová kiküldik őket – végeznek ténylegesen munkát, és ezért ellenértéket kérne a másik "kiküldő" cég? 2019. 11. Munkaerő-kölcsönzés Tisztelt Szakértő! Ezúton szeretném segítségüket és állásfoglalásukat kérni. Egy magyarországi kft. építőipari tevékenységet végez Magyarország területén, és a saját munkaerő mellett kölcsönöz egy szerb vállalkozástól munkaerőt. Az a kérdésem, hogy a külföldi – szerb – cég kötelezhető-e áfaregisztrációra? Van-e a munkaerő-kölcsönzésre külön szabály? Előre köszönöm a válaszát. 2019. 09. 27. Iskolaszövetkezet – számlázás Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Iskolaszövetkezet fordított áfás számlát állít ki a kft. megrendelőjének. Ha a megrendelő továbbközvetíti a diákokat, akkor ez a kft. már áfás számlát kell, hogy kiállítson? Köszönettel. Külföldi dolgozók Magyarországon: a hazai munkajog is érvényes Egyre gyakoribb, hogy egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalóját, szolgáltatásnyújtás keretében, különösen jellemző ez az építőiparban.
A 2007. április 1-jétől érvényes törvényjavaslat célja, hogy az alkalmi munkavállalást és a munkaerő-kölcsönzés egymásmellettiségét megszüntesse, valamint a kölcsönzött munkavállalókat ugyanazokkal a jogokkal lássa el, mint a munkavállalókat. A módosítás elsősorban a kölcsönzött dolgozók javadalmazását érinti és a következő főbb pontokban foglalható össze: a kölcsönzött munkavállalók a jövőben ugyanolyan díjazásban kell, hogy részesüljenek, mint azok a dolgozók, akik főállásban és munkaszerződéssel alkalmazottak. Ezt az intézkedést támasztja alá, hogy a következőkben a kölcsönbe vevő cégnek tájékoztatnia kell a munkaerő-kölcsönzőt, hogy a bérelt munkavállalóval azonos munkakörben dolgozók milyen jövedelemmel rendelkeznek az adott cégnél. a természetbeni juttatásokat a továbbiakban a kölcsönbe vevő biztosítja az ideiglenes munkaerőnek, eltérően az eddigi gyakorlattól, ami szerint a kölcsönbe adó továbbszámlázta a természetbeni juttatás értékét (pl. étkezési jegy, helyi közlekedési bérlet, stb. )
Nemcsak a szervezeti változások miatt állhat fenn ideiglenes munkaerőhiány egy-egy cégnél, amit gyorsan és hatékonyan lehet bérléssel pótolni, hanem a szezonalitás miatt is, például a szabadságolások idején, esetleg a táppénzen lévők pótlására is alkalmazható. A munkáltató szempontjából pozitívum, hogy az adminisztratív terhek csökkenek, a dolgozó kiesése esetén teljes körű munkaerő-kereséssel gyorsabb az utódlás keresése. Végül mivel a kölcsönzési díj szolgáltatási díjnak minősül, ha a bérköltségek növelését el kívánja kerülni egy cég, szintén eredményes lehet a bérlés alkalmazása. Munkavállalói vs. munkáltatói érdekek Ugyan a legújabb jogszabály-módosításoknak köszönhetően a munkaerő-kölcsönzés kezd megfelelni eredeti rendeltetésének (gyors és rugalmas munkaerő-pótlás) illetve hosszú távon munkaerő-kihelyezés, még mindig leginkább a munkáltatók érdekeit szolgálják. Ugyan személyiségtől és beállítottságtól függően viszonyulnak a munkavállalók a munkaerő-bérléshez, sokuk számára nagy hátrányt jelent például, hogy elesnek a munkáltatói hitelektől vagy a bérlő cégeknél lévő egyéb juttatásoktól.
1. Európa országai – két csoport, két egymást váltó szabályozási szemlélet 1. 2. A holland példa – jogalkotási reakció a rugalmasság iránti igényre 1. 3. Kis magyar munkajogtörténet Indokolt-e a rugalmasság? – Az Mt. egyes kölcsönzésre vonatkozó szabályainak megítélése 2. A kikölcsönzés ideiglenessége – öt évre átszámítva 2. A kölcsönzés munkaerőpiaci szerepe – a korlátozások és a tilalmak felülvizsgálata 2. Az egyenlő bánásmód alapelve – három kivétel kérdőjelei 2. 4. A kölcsönzöttek leépítése – a csoportos létszámcsökkentés kizárása az Mt. hatálya alatt 2. 5. "Magunkban" maradva – különös szabályok és az atipikus indokoltság hiánya A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük jelentkezzen be. Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!