Fontos kiemelni, hogy a szenzoros zavart nem diagnosztizálják, általában társuló, kiegészülő problémaként, fejlesztendő területként szokták kezelni, megnevezni a szakértői bizottságok. Orvosok, kórházak állapíthatják meg, hogy a gyermeknek szenzoros zavara van. Külön BNO (betegségek nemzetközi osztályozása) kóddal nem rendelkezik. Tehát a szenzoros terápiákat kiegészítésként alkalmazzuk a gyermekek komplex terápiás menetén belül. Azon gyermekek esetében, akik másfajta diagnózissal nem rendelkeznek, azok esetében a szenzoros terápia a fő terápia. Ezen terápiák esetében, a hatékonyságuk fokozásának érdekében, kiegészítésként az Evésterápia (Etetés- és evészavarok komplex terápiája) és a manuál terápia (Pfaffenrot- féle Szinergetikus Reflexterápia) is helyet kaphat. Szenzoros terápiák Mindegyik szenzoros terápia lényege a nagymozgásokon alapuló idegrendszeri érés elősegítése. Az alábbiakban képet kapunk arról, hogy melyik terápia pontosan hogyan végzi a szenzoros zavarokkal rendelkező gyermekek fejlesztését, valamint kiknek ajánlott.
A cikk a hirdet�s alatt folytat�dik. Abban a másfél évben, amikor a tanácstalan szakembergárda fel-fellángoló kétségei mellett a diagnózist kerestem a fiam és magam számára, minden tesztet kitöltöttem, voltunk három kivizsgáláson is, és mindent el is olvastam a témában. Tény, hogy keskeny a határ, f�leg lányok esetében. De mégis van pár dolog, ami alapján a küls� tüneti diagnosztizálás is különbséget tud tenni. A lent felsorolt mindhárom nehézségnek egyidej�leg, hosszan jelen kell lennie és már kicsi kortól. Ebben az esetben beszélhetünk autizmus gyanúról. A szenzorosoknál jellemz�en hiányzik a tipikus repetitív viselkedés (szorongásból adódóan, id�szakosan lehetnek és rugalmatlanság is jellemz�), és nem alakul ki szokatlanul mély érdekl�dés sem. 1. Folyamatosan jelenlév� szociális, emócionális nehézségek abnormális, furcsa szociális viselkedés (túl barátságos, vagy nem szociális, nem érdeklik a kortársak) a kétirányú beszélgetés nehézsége (mintha kisel�adást tartana, kérdésekre nem válaszol) a nem verbális kommunikáció hiánya, nehézsége az emóciókat nehezen érti (de pl.
Ugyan az �jabb kutat�sok MRI-n m�r kimutatt�k a k�t rendelleness�g k�z�tti agyb�li k�l�nbs�get, de h�t a diagnosztiz�l�s egyel�re nem MRI-n t�rt�nik. Ráadásul mivel az autisták 90%-a szenzoros is (az érzékelés zavara), sokszor a szenzoros tünetekkel azonosítják az autizmust (pl. válogatás, lábujjazás, hangokra való érzékenység). Mégis a szenzorosok 50-70%-a nem rendelkezik más neurológiai diagnózissal (lásd: autizmus vagy ADHD). Kapcsolódó cikkünk: Szívszorító videó: így telnek a figyelemzavaros gyerekek napjai Tovább komplikálja a helyzetet, hogy sok szociális t�net, mint a szociális túlérzékenység, a nehezebb szemkontaktus, az esetleges szocializációs nehézségek (pl. a tömeg miatt) szintén megjelenhetnek a szenzorosoknál is. A szemkontaktus hiányát/nehézségét okozhatja szociális szorongás, vagy szenzorosság is (túl sok inger pl. egy mérges szempár). Ugyanígy a szenzorosak szociálisan is nagyon érzékenyek, én sem bírom a munkahelyi intrikákat, az igazságtalanságot. Ha sok ember van jelen, jobban érzem magam 2-4 emberrel elkülönülve, mivel nem bírom a tömegjeleneteket.
előfordulhat diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia. Testnevelés és technika tantárgyakból általában gyengébb teljesítményt mutatnak. Hogyan segíthetsz neki? 1. a legfontosabb a megértés és az elfogadás: tájékozódj, tudj meg minél többet a gyermek érzékenységéről, az SPDről és csökkentsd a kellemetlen ingereket. Találjatok megoldásokat. hidd el menni fog! 2. fejlesztés: Fejlesztése leginkább dszit/Ayres terápiával segíthető. De jót tesz a lovaglás, úszás, küzdősportok, alapozó terápia is. 3. Elégítsd ki az ingerkeresőt: nem csak elkerülni kell a túl erős ingereket, a túl alacsonyakat bizony táplálni is: Legyenek otthon sporteszközök, szenzoros eszközök, az alvását, a stresszt támogasd súlyozott takaróval. 4. Sok gyermek ételallergiás, érzékeny: ezeknek nézz utána, támogasd a szervezetét táplálékkiegészítőkkel, vitaminokkal: javasolt a pre- v probiotikum, omega3, Komplex B vitamin, Magnézium (inkább bőrön át, vagy keserősós fürdővel) 5. Keresd meg a tehetségét: és támogasd benne, merítsen önbizalmat belőle A szenzoros integrációs zavart nem lehet kinőni, de az érzékenység, a tünetek idővel enyhülnek!
2. Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia A terápia során a gyermek a játék és a mozgás öröme segítségével motoros, fizikai, pszichés élményekhez jut, mely elősegíti az idegrendszerének az érését, saját magáról alkotott képének pozitív irányba történő fejlődését. A különböző terápiás eszközök segítségével a gyermek olyan ingerekhez jut, melyek segítségével képessé válik az őt érő ingerek pontosabb, gyorsabb feldolgozására, így a megfelelő válaszreakció kidolgozására. A terápia során a szakember az órákat a gyermek igényeihez, kíváncsiságához igazítja. Egyéni és kiscsoportos formában történik a fejlesztés, 2-8 éves gyermekek számára. A terápia segíti azokat a gyermekeket, akik figyelem, - és tanulási problémákkal küzdenek, egyensúly- és mozgáskoordinációs zavarral rendelkeznek, logopédiai eltérésekkel küzdenek. Kiegészítő terápiakén segíthet autizmus, étkezési problémák, ADHD esetében, szorongás, viselkedési problémák és halmozott sérülés esetében. A DSzIT terápia vizsgálati tesztje, hasonló módon a SzIT terápiáéhoz, a Dél- kaliforniai Szenzoros Integrációs Teszt.
Elősegíti a dominancia, a lateralitás érését, valamint a kommunikáció, a verbális alapokon nyugvó beszéd fejlődését. A TSMT módszerének diagnosztikus eszköze az ÁMV ( Állapot- és Mozgásvizsgálat), valamint a LongiKid (Longitudinális Komplex Vizsgálat). 4. Delacato- féle Alapozó Terápia A módszert Carl Henry Delacato neurológus fejlesztett ki, Magyarországon Kulcsár Mihályné nevéhez fűződik az elemi mozgásokon alapuló terápiát. A módszer azt vallja, hogy az idegrendszer és a mozgás fejlődése között szoros összefüggés van. Az idegrendszer bizonyos területei irányítják bizonyos életszakaszokban a mozgás és az észlelés fejlődését. Ha a mozgásfejlődés során bizonyos szakaszok kimaradnak, vagy az adott mozgásforma nem rögzül rendesen az idegrendszerben, akkor az ehhez kapcsolódó agyi központok nem fognak megfelelően kifejlődni, egymáshoz integrálódni, differenciálódni. Delacato azt vallja, hogy a mozgás mindennek az alapja, és ha ezen fejlődés során eltérés következik be, akkor az agyi rendszerek nem fognak integrált módon működni, mely a későbbiek során tanulási, - magatartás- beli, - és viselkedészavarokat okozhatnak.
A zavar az értelmi képességeket nem érinti. A szenzoros integrációs zavar tünetei Az ebben szenved� gyerekek vagy túlérzékenyek, vagy érzéketlenek lesznek bizonyos ingerekre. Tipikus jel például, ha a kicsi hisztériás rohamot kap attól, ha a ruha cetlije piszkálja a b�rét, vagy nem képes tolerálni, ha különböz� állagú ételeket egyszerre kellene megennie (például f�zeléket hússal). Más gyerekek éppen ellenkez�leg, érzéketlenné válnak az érintésre, a fájdalomra. Sok szül�nek els�k között az t�nik fel, hogy kislánya, kisfia tele van kék-zöld foltokkal, és észre sem veszi, és még egy nagyobb elesés sem ríkatja meg. A cikk a hirdet�s alatt folytat�dik. A mozgásfejl�dés zavarára utal a nagymozgások megkésett jelentkezése, kés�bb pedig a felt�n� ügyetlenség. Ezeknek a gyerekeknek nehezükre esik az egyensúlyozás, a megszokottnál gyakrabban el- és leesnek. Ezzel összefüggésben félnek is minden ilyen kihívástól, nem szeretnek hintázni, mászókázni. Mozgásukat nem tudják el�re megtervezni, egy akadálypálya végigvitele megoldhatatlan számukra – nem azért, mert fizikailag nem lennének rá képesek, hanem mert ez olyan agyi folyamatokat kíván, amelyek náluk nem m�ködnek megfelel�en.
A lehetőség szerinti korai kezelés megelőzheti, hogy a sorozatos kudarcélmények hatására komolyabb probléma lépjen fel a gyereknél, ami igen fontos, a rendellenességet ugyanis nem lehet kinőni. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Parham, L Diane; Cohn, Ellen S. ; Spitzer, Susan; Koomar, Jane A. ; Miller, Lucy Jane; Burke, Janice P; Brett-Green, Barbara; Mailloux, Zoe; May-Benson, Teresa A. ; Roley, Susanne Smith; Schaaf, Roseann C. ; Schoen, Sarah A. ; and Summers, Clare A., "Fidelity in sensory integration intervention research. " (2007). Department of Occupational Therapy Faculty Papers. Paper 25. Vargas, S., & Camilli, G. (1999). A meta-analysis of research on sensory integration treatment. American Journal of Occupational Therapy, 53, 189-198.
A szenzoros integrációs zavar önmagában is létező diagnózis (nekem és a kisfiamnak is csak ez van) de gyakran kíséri az autizmust, hiperaktivitást és a megkésett beszédfejlődést. Fontos kiemelni, hogy ez az agyi képességeket az IQ-t, az EQ-t egyáltalán nem érintik. Sőt a nehéz helyzet, amibe ezek a gyerekek kerültek fejlesztik a kreativitást, az EQ-t, kitartást és problémamegoldást és pontosan tisztában vannak a környezet reakcióival.
Számtalan viselkedésbeli furcsaságot tapasztalhatunk: a kisgyerek retteg a porszívó hangjától, vagy hisztérikus sírásban tör ki, ha festékes lesz a keze. Zavarja az ölelés, a puszi egy szeretetteljes arcsimítás vagy épp túlzottan gyakori, erős testkontaktusra, fájdalomra vágyik, ezért verekszik, üt, erősen nekiszalad a társainak. Mindannyian ismerünk olyan ovisokat, akik állandóan panaszkodnak az óvó néninek vagy óvó bácsinak, mert egy egyszerű érintést, kisebb lökést már bántalmazásnak élnek meg. Jellemző még ezekre a gyerekekre, hogy túlzottan érzékenyen reagálnak bizonyos anyagok, ruhák érintésére: nem bírják a sálat elviselni a nyakukon, idegesíti őket a gyűrődés az ágyneműn, messze elkerülnek bizonyos játékokat, például rezgő játékok. 2. Túl gyors vagy túl lassú aktivitás Az aktivitási szint eltér korosztályában elvárttól, túl gyorsak vagy épp túl lassúak a többiekhez képest. 3. Mozgásfejlődéssel kapcsolatos problémák Zavart tapasztalhatunk náluk a nagymozgásban és a finommotorikában is.