2019. aug 16. 16:00 Krokodil állatkert Budapest Kuba Különleges krokodilok érkeztek Budapestre. /Foto:Northfoto Blikk-információ Rombuszkrokodilok érkeztek nemrégiben a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az öt kubai krokodilt a nagyközönség az állatkerti Nagy-tó partján álló Krokodilház belső terében tekintheti meg - tájékoztatta a fővárosi intézmény pénteken közleményben az MTI-t. Mivel az állatok még nagyon fiatalok, csak kétévesek, hosszuk alig haladja meg a fél métert, de idővel két méternél is nagyobbra fognak nőni. A közlemény szerint a kubai, vagy másik nevén rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer) a legkisebb elterjedési területű, és az egyik leginkább fenyegetett krokodilfaj, amely ennek megfelelően sokkal ritkább, mint például a pápaszemes kajmán, a nílusi krokodil, vagy éppen a mississippi aligátor, amelyek viszonylag gyakori lakói az állatkerteknek is. Vadon élő kubai krokodilok ma már csak a kubai Zapata-félsziget mocsárvilágában, illetve az ugyancsak Kubához tartozó Ifjúság-szigeten fordulnak elő.
A fiatalkori halandóság aránya magas, míg az idősebbeknél nagyon alacsony, - csak olyan nagytestű húsevő veszélyeztetheti őket, mint a jaguár.
Az egyik legfeltűnőbb fejformájú a krokodilok között, amely rövid, nagyon sima, homorú (magas koponya, emelt orr), az alsó állkapocs jellegzetes módon átfedi a felsőt. A fiatalok barnák, fekete foltokkal. A felnőttek már sötétebbek. Fejük csokoládébarna, hasonló írisszel. Az első állkapocs fehér pettyes. Kevésbé kiálló háti pikkelyek, mint a Paleosuchus trigonatus esetében. Fejformája jellegzetes, pofája rövid és enyhén felfelé hajlik, homloka viszonylag magas. Páncélzata mind hasi, mind háti oldalán erősen elcsontosodott. A kifejlett állatok sötét, barnás színűek. A faj jellemzően éjszaka aktív, ilyenkor nagyobb távolságokat is megtehet a szárazföldön. A nappalokat maga ásta üregekben tölti. A fiatal állatok jórészt különféle gerinctelenekkel (rovarokkal, rákfélékkel), a felnőttek főleg halakkal táplálkoznak. A kajmánok étrendje attól függ, milyen élőhelyen élnek. A fiatal Paleosuchus palpebrosus főleg gerincteleneket (rákféléket, szárazföldi gerincteleneket, úgymint fedelesszárnyúakat) fogyaszt.
Jelenleg - a nemrég érkezett kubai krokodilok mellett - még egy krokodilfajjal, a mississippi vagy csukaorrú aligátorral találkozhatnak a városligeti intézménybe látogatók. (MTI) EXTRA AJÁNLÓ Kuba
Pápaszemes kajmán A Közép- és Dél-Amerikában található pápaszemes kajmán az egyik legelterjedtebb aligátorféle. Címkék élet, állat, víz, vízpart, ragadozó, biológia, vertebrate, krokodil, kajmán, hüllők, clip, mozaClip
A nőstény a párzás után fészket épít a part közelében. Összekotor egy fél méter magas és egy méter széles kupacot levelekből és fűszálakból. Ezután felmászik a kupacra, és saját tömegével "összetömöríti". Végül gödröt váj bele, és ebbe rakja le 25–30 darab tojását, melyeket növényi hulladékkal fed be, hogy a korhadó anyag melege elősegítse a költést. A nőstény kajmán a fészek közelében lapul, hogy távol tartsa a betolakodókat és segítségükre jöjjön a csipogó kicsiknek. A kifejlődéshez 4–8 hét szükséges. A kis kajmánok 18 hónapig maradnak a szülő mellett. Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7. ) További információk Szerkesztés ESCOBEDO-GALVÁN, A. H. ; CUPUL-MAGAÑA, F. G. ; VELASCO, J. A. 2011: Misconceptions about the taxonomy and distribution of Caiman crocodilus chiapasius and C. crocodilus fuscus (Reptilia: Crocodylia: Alligatoridae).
Eredetileg a vadászat miatt ritkultak meg, ma pedig a viszonylag szűk elterjedés rontja az állomány túlélési esélyeit, így nem véletlen, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vöröslistáján a kubai krokodil kritikusan veszélyeztetett fajként szerepel. Méretét tekintve közepes termetűnek mondható, a kifejlett állatok hossza általában 2-3, 5 méter, de egyes feljegyzések szerint a múltban ennél nagyobb példányokat is megfigyeltek. Méretéhez képest eléggé agresszívnek számít. A természetben a fiatal állatok általában halakon és puhatestűeken élnek, a nagyobbak pedig a halak mellett előszeretettel fogyasztanak teknősöket is. Fogazatuk valamelyest idomult is ehhez a táplálékhoz, mert amíg az elülső fogak inkább hegyesek, és a zsákmány csúszásmentes megragadására szolgálnak, a hátrébb lévő fogak valamivel tompábbak, így ideálisak a teknősök páncéljának összeroppantására. A Fővárosi Állat- és Növénykertben több mint száz éve foglalkoznak krokodilok tartásával. Egy évszázad alatt összesen nyolc különböző faj bemutatására volt példa, így a múltban pápaszemes kajmánokat, Sakáre-kajmánokat, fekete kajmánokat, mississippi aligátorokat, kínai aligátorokat, nílusi krokodilokat és bordás krokodilokat is láthatott már az állatkert közönsége, illetve egyszer, rövid ideig voltak már kubai krokodilok is.
A pápaszemes kajmán (Caiman crocodilus) a hüllők (Reptilia) osztályának krokodilok (Crocodilia) rendjébe, ezen belül az aligátorfélék (Alligatoridae) családjába és a kajmánformák (Caimaninae) alcsaládjába tartozó faj.