A kezdetben még barátságos hangvételű összeállítás egy ponton túl csak a negatívumokra koncentrál. Szilvásy György, a Honfoglalás 2000 Egyesület elnöke a budapesti svéd nagykövetségnél. Fotó: Mudra László – Origo Például megtudhatjuk, hogy akinek nem eléggé svéd a neve, nehezen talál munkát. Ennek nyomatékosítására megszólaltat a magyar riporter egy török származású férfit is, akinek tanár ugyan a foglalkozása, de Svédországban mégsem tud ezen a pályán elhelyezkedni, szerinte a bevándorlók semmilyen segítséget nem kapnak. A film szerint Svédországban egyre gyakoribbak az antiszemita támadások, egyre több zsidó akar kivándorolni. A malmői rendőrség listát vezetett a romákról, a film egyik riportalanya pedig azt magyarázza, hogy intézményesített a diszkrimináció a munkaerőpiacon a romákkal szemben. A film végén a magyar riporter az utca emberét kérdezgeti, hogy mit tudnak Magyarországról. Pár vihogó tinédzser után – akik összekeverték a hungry (éhes) szót a Hungaryvel –, az értelmesebb nyilatkozók elmondták, hogy Magyarország egy nagyon szép ország, kedvesek az emberek, és milyen jó is lenne egyszer lejutni a Balatonra.
A magyar köztévé egy forgatással, a budapesti nyugdíjasok pedig egy mérsékelten izgalmas tüntetéssel vágtak vissza a svéd köztévének, amiért levetített egy Magyarországot rossz színben feltüntető filmet. A tüntetők szerint jobb, ha a svédek csendben maradnak, mert míg tőlük menekülnek a zsidók, és melegnek nevelik a kisfiúkat, Magyarországon legalább béke van és tolerancia. Százezer magyar nevében vonult tizenkét nyugdíjas Svédország budapesti nagykövetsége elé hétfőn délelőtt. Az első látásra jómódú nyugat-európai turistacsoportnak kinéző társaság tagjai a Honfoglalás 2000 Egyesülethez tartoztak, és eszük ágában sem volt az esős, szürke időben várost nézni. Azért gyülekeztek a Kapás utcai modern irodaház előtt, mert petíciót készültek átadni a nagykövetnek, amiért a svéd közszolgálati tévében október 23-án bemutattak Magyarországról egy filmet, amely szerintük rossz színben tünteti fel az országot. A Kobra című kulturális műsorában lejátszott 28 perces filmben úgy ábrázolták Magyarországot, mintha az utcán állandóan radikálisok masíroznának, gárdista és miépes zászlót lobogtató szélsőségesekről vágtak be képeket.
A települési képviselő-testület várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét. A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége. A képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
kerületben található. Összesen 26 olyan tartósan betöltetlen fogorvosi praxis van, amely több mint 10 éve áll üresen az országban.
[htmlbox art_tukor] A bevételi lista tetején nincs meglepetés: az áfából 2017-ben több mint 3. 500 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Ez az adónem az előző évhez képest úgy produkált 7%-os bevétel-növekedést, hogy közben folyamatosan bővül a kedvezményes termékek, szolgáltatások listája. Míg ennek részben oka lehet a növekvő fogyasztás és a lassanként beinduló infláció is, legalább ilyen fontos a hatékonyabb beszedés. Az online számlázás évközi bevezetése ráadásul újabb lökést adhat az áfabevételek növekedésének. 2017-től a korábbi 10/19%-os sávos mértékről mindössze 9%-osra csökkent a társasági adó. Mindeközben az abból származó bevétel (kb. 625 milliárd forint) az előző évihez képest relatíve kismértékben, 8, 5%-kal csökkent és messze fölötte van a 2015-ös bevételi adatoknak. Ránézésre tehát a kevesebb lehet több is. Ugyanakkor a 2018-as, 40%-kal alacsonyabb bevételi előirányzat (kb. 363 milliárd forint) azt jelzi, hogy az időszakos, vélhetően a növekedési adóhitelből származó tételek jelentősebben torzítják az adatokat.
Szilvásy György, a hétfői tüntetést szervező egyesület elnöke a svéd nagykövetség előtt azt mondta, míg Magyarországon nincsenek etnikai, vallási és nacionalista kilengések, mindenki biztonságban él, addig Svédországban tombol a rasszizmus, az idegengyűlölet. "Malmőből tömegesen menekülnek a zsidó emberek, bántalmazzák őket, felrobbantották a közösségi házukat. Egy másik városban bőrszín alapján különítette el utasait a buszsofőr a járműben" – mondta az elnök. De itt nem állt meg, mert Svédországban ennél még sokkal furcsább dolgok is történnek szerinte. Az óvodában a lány gyerekek kezébe traktort és játék pisztolyt adnak, míg a fiúkéba babát. A gyerekeknek nem tanítják meg azt a szót, hogy apa és anya, helyette 1-es számú és 2-es számú szülők vannak. "Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az óvónők leskelődnek a kulcslyukon, amikor a fiúk pisilnek, és rájuk szólnak, ha állva teszik ezt" – mesélte megrendülten a bézs színű ballonkabátot viselő Szilvásy. Negyed órával a kezdés után a svéd nagykövet is kijött egy tolmáccsal az épület elé, és végighallgatta, hogy Magyarországon nincs rasszizmus, béke van.