Magyar Utazók Afrikában
Távoli tájak magyar utazói 3. (szerk. Balázs Dénes) 1994 Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Erdélyi Lajos: Teleki Samu Afrikában 1977 Bukarest: Kriterion A Teleki-vulkánról készített képek forrása: Dr. Gábris Gyula
Kategória:Magyar utazók, felfedezők – Wikipédia
A magyar nyelv eredetének egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, az Akadémia támogatta a kutatásokat. Kőrösi Csoma Sándor és Reguly Antal szintén tagjai voltak az intézménynek, ennek köszönhetően élvezték a támogatást, amely segítette útjaikat. Kőrösi Csoma 1819-ben indult el Ázsiába, hogy a magyarság eredetét kutassa, 1842-ben pedig Tibetet járta meg. Reguly az Akadémia jóvoltából az Ural vidékét barangolta be, és elkészítette az első térképet a területről. 1851-ben Samuel Baker angol utazó feleségül vette a magyar származású rabszolganőt, Sass Flórát, akivel bejárta Egyiptomot és Szudánt. A szabadságharc leverése sok magyart kényszerített otthonának feladására, Xantus János, miután áthajózott az észak-amerikai kontinensre, tanulmányozni kezdte az indiánok szokásait. Az 1867-es év meghozta a kiegyezést az addig feszült viszonyban lévő magyar és osztrák felek számára. Az együttműködés kezdett gyümölcsöző lenni, az Osztrák-Magyar Monarchia azonban kimaradt a felfedezésekből és a gyarmatok szerzéséből.
A m�zeum mellett az egyetemi tansz�kek is f�rumai lettek az egyetemes n�prajzi kutat�snak. Grunda B�la t�bb tanulm�nyt �s cikket �rt �-Eur�zsia n�prajz�r�l, a prekolumbi�n etnobotanik�r�l �s zool�gi�r�l. USA-beli tanulm�ny�tj�n kutatott a paintek, navah�k, papagok k�z�tt. – A magyar kutat�k egyetemes n�prajzi vizsg�latai nincsenek tudom�nyt�rt�neti rendszeress�ggel feldolgozva. – Irod. Vajda L�szl�: Nagy magyar utaz�k (Bp., 1951); Ag�rdi Ferenc–Borsody-Bevilaqua B�la: R�gi magyar vil�gj�r�k (Bp., 1955).
A nagy utazó és remek stílusú író neve mára már szinte feledésbe merült, ez nagy valószínűséggel a kétes politikai szerepvállalásainak a következménye. Nagy utazók-sorozatunk első szereplője Germanus Gyula, akinél jobban talál senki nem került közelebb az iszlámhoz, és a halál is több alkalommal is majdnem utolérte. Germanus Gyula 1884-ben született Budapesten egy asszimilálódott német-zsidó család gyermekeként. Mindkét nagyapja honvédként küzdött az 1848-as szabadságharcban és egészen kiskorától kezdve lenyűgözte a magyar történelem, maga is történésznek készült, amíg el nem ragadta a Kelet. A történet szerint egy német folyóiratban a szeme elé került egy keleti városrészt ábrázoló fametszet és a látvány egyből rabul ejtette. Ettől a pillanattól kezdve az életét a keleti lélek megfejtésének szentelte. De nem csupán a rideg tudományosság eszközeivel akart közelíteni a témához, nem csak megfigyelő és analizáló akart lenni, hanem meg is kívánta élni az ottani valóságot. Forrás: Wikipedia Commons Mivel ösztönös nyelvtehetség volt, ezért nem okozott neki túl nagy gondot a török nyelv elsajátítása, mindezt ráadásul autodidakta módon tette meg.
Sőt, tervei között szerepel egy olyan túra is, amelyet a világon egyedüliként csak az szervezne meg.
Akarsz önkéntesnek menni Afrikába? Lehet!
1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság alapításában. E társaságnak később alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Kitűnő alpinista volt és igen sokat utazott.
- Magyar utazók és felfedezők
- Dr. Bendefy-Benda László: Magyar utazók Afrikában I-II. (Magyar Etiópiai Expedíció Országos Bizottsága, 1934) - antikvarium.hu
- Vodafone magyar
- Magyar utazas afrikaban
- Ingatlan lekérdezés helyrajzi szám alapján
- Ingatlan Dunaharaszti, eladó és kiadó ingatlanok Dunaharasztiban
- Készülékbeállítás - Huawei Y6II Compact
- Középkori ezüst gyűrű
- 200 liter cefréből mennyi pálinka lesz
), a Nemzetgazdas�gi Szeml�ben (1888. �rdekeink �szak-Afrik�ban, Kereskedelm�nk �szak-Afrik�ban), a Term�szettudom�nyi K�zl�nyben (1888. A vir�gos n�v�nyek fajainak sz�ma �s megoszl�sa, �llatok szerepe a telev�nyk�pz�d�sben, 1889. A bambusz, 1890. Meteorhull�s), a Pester Lloydban (1888. Unser Getr�nkhandel, Unser Holzhandel, Unser Mehlhandel in Nord-Afrika, 1892. Ungarische Ortsnamen), a Pesti Napl�ban (1888. A m�ltai, aug. 10. A szenuszit�k, decz. A kar�f�i velin�l, 1889. �pr. Adilla, j�n. 9. Velencz�t�l Catani�ig, j�n. Tripoliszban, j�l. Az eur�pai �let Tuniszban, j�l. Kabil M�ria-monda), az Egyetemes K�zoktat�s�gy Szeml�ben (1889. A f�ldrajz az egyetemen, 1890. Magyar k�z�piskola, 1891. A f�ldrajzoktat�s a k�lf�ld�n), a F�ldtani K�zl�nyben (1888. Egyptom geologi�j�hoz, n�met�l is u. A tuniszi Dsebel-Bu-Kornein geologi�j�hoz, n�met�l is u. ott), a turist�k lapj�ban (1889. Adatok a pom�zi szerbek n�prajz�hoz, A pom�zi k�hegy, 1890. A pilis-szent-kereszti kar�cson�nnep�ly, 1891. Az Alpine-club ki�ll�t�sa, 1892.
Tanulmány és okmánytár. Székelyudvarhely, Haáz Rezső Alapítvány, 2001. (Múzeumi füzetek 18. ) Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. Magyar Nagylexikon. Élesztős László (1-5. k. ), Berényi Gábor (6. ), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. Magyar tudóslexikon. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. Magyar utazók lexikona. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892.