Márton Napi Népszokások / Márton Nap - Aki Ma Nem Eszik Libát, Az Egész Évben Éhezni Fog Második Oldal
- Ti hová mentek Márton-nap alkalmából? második oldal
- Napi valutaárfolyam
- Márton anna
- Márton stromgald
- Márton napi népszokások - Híreink - Kapos Baranta Harcművészeti Egyesület
- Napi hírek
- Barbacs oldala: Márton napi népszokások (kép)
Jó étvágyat! << Vissza
Ti hová mentek Márton-nap alkalmából? második oldal
A Márton napján szedett vesszőt, amit az állatok terelésére használtak, az istálló ajtaja fölé helyezték, megvédte az állományt a betegségektől…. TovÁbb olvasom Márton-napi újbor és lúd "A bornak Szent Márton a bírája" A lúd fogyasztásának hagyománya szorosan kötődik az újbor fogyasztásához. Nem véletlen az egybeesés, hisz épp novemberre fejeződik be a must borrá alakulása. Márton emiatt a nagyobb borvidékeken az Új-bor védőszentje is. A bor és… TovÁbb olvasom Márton-napi libalakoma A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspököt eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá… TovÁbb olvasom
Napi valutaárfolyam
lúd Márton vessző Márton nap előző cikk következő cikk
Márton anna
Márton nap és ajándékozás A 14. századi krónikákban Szent Márton nap ja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át. Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton nap jának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak. Márton nap – A libák és a bor Az első feljegyzett Márton nap i libalakoma 1171-ben történt. Ekkoriban több szempontból is praktikusnak számított november ben levágni és elfogyasztani a libákat.
Márton stromgald
Márton napja a juhok számba adásának, széthányásának napja. Legjobban a pásztorok várták, akik egész évben a falvaktól távol éltek, és évente csak egyszer-kétszer, a vásárok alkalmával mulathatták ki magukat. Ezért énekelték ősszel a pálpusztai pásztorok: "Hozd el isten Szent Márton vasári napját, Hogy a pásztor mulathassa ki magát. " A mulatság után a pásztorok végigjárták a gazdákat és megkapták a bérüket. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki kapatos a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz. Göcseji hagyomány, hogy Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. Sepsén megverik egy hosszú póznával a diófa ágait, hogy jövőre többet teremjen. Márton-napi közmondás: "Kövér, mint Márton lúdja". Márton napi liba receptek Káta forrás: # "Lájkolja"! Címkék Visszalépés Ossza meg ismerőseivel, ha tetszik Önnek ez a cikk.
Márton napi népszokások - Híreink - Kapos Baranta Harcművészeti Egyesület
Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet vártak Egyéb időjárással kapcsolatos "jóslások" is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: "Eljött Márton szürke lovon. " "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. " Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered "püspökfalat" szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz.
Napi hírek
- Adobe ID létrehozása vagy frissítése
- Luther márton
- Szent Márton-napi szokások és közösségi élet – Hargita Népe online
- Márton anna
- Igazán különös Márton-napi népszokások – vasarnap.hu
Barbacs oldala: Márton napi népszokások (kép)
Vacsora után a mellcsontokon keresztül nézték meg a naplementét, ami felhős időben enyhe, míg ha tiszta volt közben az égbolt, akkor kemény télre utalt. "Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél" - mondja a rigmus. Sokfelé úgy tartják, hogy a Márton napi idő a jövő évi márciusi időt mutatja. A galgamácsaiak szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jósol. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Más megfigyelés szerint állítólag, ha ilyenkor még zöld a szőlő levele, bizonyosan enyhe télre számíthatunk, sőt, ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő évi szüret bőséges lesz. Szent Márton vesszeje A pásztorok ezen a napon egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijártak a legelőre a csordába. Ez a nyaláb vessző volt Szent Márton vesszeje. Márton vesszeje többágú volt, s úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák Márton vesszejét a disznóól tetejére szúrták, mert ez megvédte az állatokat a dögvésztől.
A monda szerint, mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől a szolgalelkű Márton a ludak óljában bújt el. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulták Márton rejtekhelyét. Végül Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, amikor nagy eszem-iszomot rendeztek: asztalra tették az újbort, ettek-ittak, s fenékig ürítgették a poharakat, hogy a következő esztendőre is jó termés legyen. A rómaiak Aesculapiust (Aszklépiosz), az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, mely a hadisten, Mars szent madara volt. A harcias madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől. A lúd római beceneve, az avis Martis (Mars isten madara) afféle régi szófejtéssel Márton madara lett a keresztény naptárban. Márton napja, mint időjóslás napja A tapasztalat szerint Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő, és leesett az első hó.
A megkapták évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát. A hiedelem szerint, aki Márton napján nem eszik libát, az egész évben éhezni fog. A liba húsából szokás volt a papnak is küldeni, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered a "püspökfalat" kifejezésünk is. Jellegzetes ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle-, vagy burgonyagombóccal. Csokonainak tulajdonítják a következő tréfás verset, a "nyársraítéltetett Márton-napi lúd" búcsúzó liba dalát: "Már liba koromban hallottam e napnak Hírét, hogy innepe van Mártony papnak. Rég tudom, hogy ilyenkor a torkos babona Eleitől fogva nyársra ludat vona, Mert apám, anyám is mikor megölettek, E nyalánk szokásnak áldozati lettek. "
Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz. A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje. A köztudatban azonban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának. Forrás: Ez történt a közösségben: ÉRTESÍTÉS " 2020. július hónapban a... A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a oldalon.