Az alattvalói identitást a szűkebb környezethez való ragaszkodás követte. Tehát István korában előbb volt valaki "szatmári", mintsem "magyar". És ezt a "magyart" még az osztályöntudat is megelőzte akkor, vagyis fontosabb volt, hogy "nemes vagyok", "pap vagyok", vagy éppen "paraszt vagyok", mintsem hogy "magyar vagyok". A "magyar vagyok" volt a legutolsó tényező. Így tehát, nem árt tudnunk, hogy Natio Hungarica tagja csak a nemesség és a papság volt, és e Natio Hungarica tagja lehetett egy német vagy egy olasz vagy francia nemes is, ám egy "magyar" paraszt nem. Így tessék érteni az "idegenek gyámolítását". Ők azok a királyi udvarnak "hasznot hajtó", a királyi hatalmat és a központi államot védelmező nemesek, lovagok, papok vagy éppen tudósok, akik a Natio Hungarica tagjaivá válhatnak. Ők azok, akik ha naponta kétezer muszlim lépte volna át a határt, a királyi szót hallva és a véres kard körülhordozása nyomán lesiettek volna a déli gyepűhöz, és lemészároltak volna minden beözönlő muszlimot.
"Mért vagyok én a hold? isten, mit vétettem, // Hogy a legnyomorúbb lénnyé tettél engem? // (…) // Oh melyik jó lélek ne szánná sorsomat? // Minden kutya, minden poéta megugat! " Bizony, úgy járt István királyunk is, mint a szegény hold Petőfinél. Lassan minden kutya megugatja. Nem tudnak őróla semmit, fogalmuk sincsen sem életművéről, sem jelentőségéről, mégis a szájára veszi minden ócska, ostoba proli. Illetve nem is őt, csak egyetlen mondatát, méghozzá ezt: (…)"megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. " A sok ostoba proli közös jellemzője, hogy leginkább az 1990 előtti augusztus 20-kat szerették. Az állt közel szívükhöz. Ahogy Tímár Péter remekében, az Egészséges erotikában megfogalmazódik: "Éljen gusztus 20! Kotmányunk ünnepe! " Igen, ezt szerették. A komcsi alkotmányt, meg a vízi- és légi parádét. Meleg sör, hideg virsli. Aztán jött 1990, rendszerváltoztatás, miazmás.
Ezt követi hatodikként a kedvencük: "A vendégek befogadásáról és gyámolításáról". De ezt sem értik, úgyhogy erre még visszatérünk. S ezt követően István szót ejt még a "Tanács súlyáról", arról, hogy "A fiak kövessék az elődöket", az "imádság megtartásáról", valamint a "kegyességről és irgalmasságról és a többi erényről". Tehát az intelmek döntő többsége vallási intelem, és a katolikus hit megtartásának primátusáról értekezik. Tegyük mindjárt hozzá: mi másról értekezne? Ez István király életműve. Annak felismerése, hogy a katolicizmus felvétele és a központosított állam kiépítése nélkül a nemzet eltűnne a történelem színpadáról, és ma csak úgy emlegetnék a magyarokat, mint a gepidákat, avarokat, besenyőket vagy longobárdokat. És természetesen a másik oldal hülyéi ezt emlegetik úgy, hogy István volt az első haza- és nemzetáruló, továbbá a "magyarság" első tömeggyilkosa. Hja kérem, kretének nem csak a "gusztus 20 kotmányunk ünnepe" rajongótáborában vannak… De ragadjunk is mindjárt le kicsit ennél a "nemzet" dolognál.
Műsoridőben főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Awards 2010. augusztus 20-án "Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj" kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége. Founded 2000. augusztus 20. Products ONLINE HALLGATÁS:
Kihozták a Szent Jobbot a bazilikából, és negyven év után ismét volt körmenet. Akkor a sok proli felháborodott, és a "tetemcafatról" meg a "svájci sapkáról" kezdett pofázni, ez utóbbin a Szent Koronát értve. De most, hogy délről özönlik be az idegenség, most hirtelen feltalálták István királyt. Addig tapogatóztak sötétben, mocsokban, míg kezükbe akadt az Államalapító egyetlen mondata a jövevényekről. És most azt mantrázzák, de fogalmuk sincsen, miről beszélnek. Lássuk hát, még egyszer, utoljára! Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az Imre herceghez írt Intelmek első négy fejezete csupa olyasmit tartalmaz, amiktől ezek a prolik kiütést kapnak. Nézzük a címeket: "A katolikus hit megőrzéséről"; "Az egyházi rend becsben tartásáról"; "A főpapoknak kijáró tiszteletről"; "A főemberek és vitézek tiszteletéről". Ez tehát az Intelmek első négy fejezete. Valamiért ezt soha nem idézik ezek. De az ezt követő ötödiket sem, ami így szól: "Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról". Életükben nem gyakoroltak sem igaz ítéletet sem pedig türelmet, úgyhogy ez is ugrik.